Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
A kerület mint regionális szerveződés ben alapozódott meg a gép- és elektromos-, valamint a textilipari üzemek hagyománya. Napjainkban ezt a hagyományt folytatják az olasz befektető által felújított csapágygyárban (ZVL Auto). A német befektető által fölvásárolt textilüzemben gyártanak Szlovákiában egyedül vízálló textilanyagokat (Gemor Fashion Prešov). A középkor óta működik az eperjesi sóbánya (Solivary). A nagy arányú erdősültség miatt jelentős fafeldolgozó üzemek települtek a városba (Kronospan Austria). Eperjes környékén kétszer annyian dolgoznak a mezőgazdaságban, mint az országos átlag. A turizmus már felfedezte ezt a vidéket, négy nemzeti parkban (Magas- Tátra, Alacsony-Tátra, Szlovák Paradicsom, Pienninek Nemzeti Park) és nagy víztározók (a zempléni Széles-tó, a Nagy-Domasa és a Cirókafalvi víztározó) mellett élvezhetik a természet szépségeit. A város közlekedési helyzete egyelőre rossz, de már épülőben van a fővárostól induló autópálya, viszont könnyebbség, hogy a Kassáig futó autópályán hamar el lehet érni a repülőteret, ahonnan Bécs és Prága már alig félórányira van. A kommunista iparosítás korában a Szovjetunió közelsége miatt építettek vegyi üzemet Homonnára, textilüzemet Eperjesre és cipőgyárat Bártfára. A cipőgyártásnak régóta nagy hagyománya van ezen a vidéken. Az igazi, iparszerű nagyüzemi cipőgyártás azonban az első világháború során indult meg a katonai szükségletek miatt. A kommunizmus alatt a kis gyárakat bezárták és nagy gyárat építettek, amelynek a termelése messze meghaladta a szlovák igényeket. Ezért 1989 után visszaesett a termelés. A külföldi tőke megjelenése után megint erőre kapott ez az iparág. A textilgyártás fölfuttatása is a Szovjetunió közelsége miatt valósult meg ezen a tájon. Ennek következtében az öt legnagyobb textil- és ruhagyár ebben a kerületben található (Twista, Tylex Slovakia, VSK, Svik, Tatrasvit). A vegyi üzemek közül vezető helyet foglal el a Szvitben termelő fóliagyár, a Chemosvit. Homonna környékén vegyipari jellegű ipari parkot hoztak létre, ahol hét külföldi befektető kb. három ezer embert foglalkoztat. Egy francia cég az államtól vette meg a hajdani Chemlon nevű gyárat, amit két részre bontott. A Rhodia Industrial Yarns az autóiparnak dolgozik, a Nylstar a textiliparnak. Mindkét üzem az igényeknek megfelelő műszálakat készít. Poprádon van a nagy háztartásigép-gyár, az amerikai Whirlpool, mellette a másik a Tatramat Poprad, amit a német Stiebel Eltron vásárolt meg. A Tatravagónka Poprad tehervonatok javításával foglalkozik 1922 óta. A kommunista korszakban a szovjet határ menti városok mint Mezőlaborc, Nagymihály, Szobránc gépipari üzemeket kaptak, akkor élték virágkorukat. Sztopkóban a Tesla épített gyárat. 129
