Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
A kerület mint regionális szerveződés mek mellett textil- és cipőipari üzemek is épültek Liptószentmiklóson és Turócszentmártonban, Liptóújváron elektrotechnikai üzem. Vasötvözeteket gyártanak Isztebnében. A kerület legjelentősebb ipari létesítménye a 49%-ban francia tulajdonba került kb. kétezer főt foglalkoztató áramszolgáltató vállalat (Stredoslovenská energetika - SSE). A magas erdősültség miatt nagy teljesítményű papírgyár épült Rózsahegyen 2001-ben. Az elektrotechnika vezető üzeme a holland LG Philips Displays Námesztóban. Jelen van a francia Alcatel, amely 1991-ben közös vállalatot hozott létre a hajdani csehszlovák Teslával Liptóújváron, de már teljesen fölvásárolta az üzemet. A cipőipar vezető üzeme a kerületben a dán Ecco Slovakia, ahol az Indonéziából behozott cipőfelsőrészeket erősítik a talpra. A termékeket szinte teljes mértékben export útján értékesítik. Az olcsó ázsiai textilipari termékek miatt tönkrement a liptószentmiklósi ruhagyár, de a dolgozók egy része a tulajdonosi szerkezet változásával átkerült egy Penta nevű pénzügyi befektetői csoport ellenőrzése alatt lévő gyárba. Az építőipar föllendülése elsősorban az autóipari beruházásoknak és az útépítéseknek köszönhető. A két legnagyobb üzem, a Doprastav és a Váhostav még a kommunista korszakban jött létre. A természeti föltételek miatt elsősorban legeltetéssel összefüggő állattartásra és növénytermesztére van lehetőség, viszont a természeti környezet a turizmus szempontjából kitűnő lehetőségeket biztosít. Ezeket a lehetőségeket egészíti ki a sok melegvizes és hasznos ásványi anyagokat tartalmazó forrás és a rájuk épülő fürdőkultúra (Stubnyafürdő, Rajecfürdő), valamint palackozott italokat előállító ipar. Besztercebánya bányászati és feldolgozóipari hagyományai miatt megmaradt továbbra is fémipari központnak. A város még kimaradt a nagy közlekedési fejlesztésekből, mert Nyitrától már nem építették tovább az autópályát, és a közeli (15 km) repülőtér Szliácson is csak teherszállításra alkalmas, naponta egy személyi járat van Prágába. A város szándékos fejlesztése még a kommunista korszakban megindult, és folytatódott az ország önállósodása után is. Ma már a turizmus, a faipar és a gépipar a fő jövedelemtermelő ágazatok. Itt a központja két nagy szlovákiai foglalkoztató vállalatnak, a Szlovák Postának (az országos sorrendben a harmadik legtöbb embert foglalkoztató vállalat) és a nemzeti erdőszolgálatnak (az országos sorrendben a tizenharmadik foglalkoztató). Szlovák és külföldi befektetők telepedtek meg a városban és közvetlen környékén, amit ipari park építésével ösztönöztek. Nevezetesebb vállalatai közé tartozik a Dóka Drevo osztrák és Smrečina Hofatex szlovák faipari vállalat, a Küster és a Witzenmann Slovakia német gépipari válla-127
