Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
V. Szlovákia városai 1993 után
Szlovákia városai 1993 után léria-hfd szimbolikusan lezárta a második világháborút, mert ez volt az utolsó háborús roncshíd Európában. Valóságosan meg utat nyitott a két ország közötti tényleges, mindennapi kapcsolatoknak. A közlekedés megindulása azonban új problémák halmazát hozta felszínre. Kiderült, hogy a Duna két partján lévő városok, szűkebb-tágabb régiók között olyan mértékben föllendültek a kereskedelmi kapcsolatok, hogy a városközpontokon átvezető híd máris szűk lett. Építeni kell a várostól nem messze egy nagyobb, a hatalmasra nőtt teherforgalom kiszolgálására is alkalmas hidat. Ez az igény, amelyet megfogalmazott a két város polgármestere, belekapcsolódik egy Európát érintő kérdésbe: hol épüljön ki az új észak-déli európai közlekedési folyosó, hol legyen az V/C jelű helsinki korridor? A versenyben két régió küzd egymással: az Ipoly-völgye (azaz Nógrád megye) és az Esztergom-Párkány régió (azaz Komárom-Esztergom megye). Mindkettő Budapest közelségére, a Kárpát-medence legdinamikusabb központjára hivatkozik fontosságának érzékeltetésekor. Ezeknek az eldöntésekor több ország érdekének figyelembe vételével az Európai Unió is véleményt fog mondani, hiszen a terv komolyan érinti Kelet-Közép-Európa észak-dél irányú összeköttetését. Belefut ugyanis a magyarországi tervezés abba az egész Európát érintő közlekedési problémába, hogy elsősorban a kelet-nyugat irányú közlekedési vonalak vannak kiépítve, és szükség lenne az észak-dél irányú összeköttetésekre is. A két város igénye találkozott az európai közlekedési rend hálózatosodását szorgalmazók gondolataival. A kérdés bonyolultságát és fontosságát a keleti országrész ügyével lehet a legjobban megvilágítani. Ott az országhatárt úgy húzták meg, hogy a vasúti csomópont a mai Ukrajnához került. Ide jutni a magyarországi Záhony és a szlovákiai Ágcsernyő felől lehet. A közutak is ehhez a háromszöghöz idomultak, kizárva Magyarországot is és Szlovákiát is ennek a fontos közlekedési csomópontnak a használatából. Az is érzékelhető, hogy Ungvár elcsatolásával elvesztette ez a táj a térszervező városát, így mind Szlovákia, mind Magyarország károsult a határok miatt. Ebben az esetben már egy nem európai uniós ország, Ukrajna érdeke is szerepet játszik az engedélyek megadásában, a természetes vonzáskörzetek visszaállításában. Ezért, kikerülendő az ukrajnai bonyodalmakat, Finnország felől a balti államokat érintve Lengyelországon át a szlovákiai Kassán és a magyarországi Miskolcon keresztül dél felé látszik bontakozni egy új közlekedési folyosó. A fenti logikát folytatva lehet megérteni, hogy szintén ezt az észak-déli közlekedési összeköttetést segít meg104
