Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
Eddigi ismereteink alapján a népi szövetség a magyar kisebbség sérelmeit három hullámban dokumentálta. A kérdőíves felmérés értelmi szerzője Arany A. László volt. Aranynak már korábbról voltak ebben tapasztalatai, hiszen mint a Comenius Egyetem fiatal tanárjelöltjének sikerült elérnie 1937-ben, hogy a Šafárik Tudományos Társaság Magyar Bizottsága és a Comenius Egyetemen működő magyar szeminárium tagjaiból összeállt munkacsoport elvégezze a magyar etnikum átfogó nyelvi vizsgálatát. A terepen végzett felmérést három típusú kérdőív alapján végezték a diákok, amit Arany állított össze és sokszorosított.254 A népi szövetség 1946 késő tavaszán indította el a kérdőíves felmérést. Az első típusú kérdőív hat témakörön belül huszonnégy pontban kereste a választ azokra a jogsérelmekre, amelyek 1945 áprilisától sújtották a magyarokat.255 Az érintett településre vonatkozó demográfiai alapinformációk mellett önálló szakaszban foglalkozott a belső telepítések eredményével, a magyar lakosságot és a katolikus/református egyházat ért vagyonelkobzásokkal, a reszlovakizáció mértékével és lefolyásával és a magyar lakosságot ért hivatali túlkapásokkal (internálások, a lakosok elhurcolása, népbírósági eljárások következménye). Ugyanakkor külön szakaszban vizsgálta a helyi oktatás helyzetét, összehasonlítva a bécsi döntés utáni állapotokkal. A kérdőív utolsó kérdése viszont azokra a személyekre volt kíváncsi, akik élen jártak a helyi magyarság üldözésében.256 Pontosan nem tudjuk, milyen módon és hol készültek a kérdőívek. Szintén csak feltételezzük, hogy Arany készítette, s Hentz és Lipcsey hordták szét ezeket az egyes bizalmi személyeknek. Mivel ebben az időben az úgynevezett nyugati és keleti (gömöri) csoport közti kapcsolat már koordinált alapon működött, a kérdőív a népi szövetség bizalmi személyeinek hálózatán keresztül eljutott Dél- Szlovákia összes magyarlakta régiójába. 1946 tavaszától a népi szövetségnek viszonylag jó kapcsolata volt a pozsonyi meghatalmazotti hivatallal. Nem kizárt, hogy a kérdőíves felmérés a hivatal a 3. pont alatt egy csomag magyar nyelvű kérdőív szerepel. A lefoglalt bizonyítékok egy részét 1952-ben megsemmisítették. 254 Arany A. László: Beszámoló a Šafárik Tudományos Társaság Magyar Bizottságának és a pozsonyi Comenius Egyetemen működő magyar szeminárium tagjainak tevékenységéről. In: Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére, i. m. 309-316. A beszámoló alapján Arany két 9 és egy 34 oldalas kérdőívet állított össze, s ezeket több mint ötszáz példányban sokszorosította. 255 A három kérdőív szerkezeti elemzésénél az állambiztonság 1949. március 15-i vizsgálati jelentését vettük alapul, nem pedig a vádiratot. 256 a ŰPN, V-1004, Ütvar 402-A, s. n. 15.3.1949; Zpráva o priebehu vyšetrovania protištátnej činnosti Varró a spol. (Vizsgálati jelentés a Varró és tsai. államellenes csoportról.) 89
