Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

cháček1491946 júliusától a Szlovák Telepítési Hivatal felé képviselte az egyházi hatóságot. Az egyik feladata az volt, hogy az „esetlegesen áttelepítésre kerülő papok és hívek érdekvédelmét” is ellássa. Macháček levélben értesítette erről Mindszentyt 1946. december 12-én.150 1947-ben a májusi pozsonyi találkozó után kétszer találkoztak a népi szö­vetség képviselői Komáromban, először valamikor júliusban, majd az év vé­gén, decemberben. Mindkét találkozó lényege abban állt, hogy a Mindszenty részére tervezett átfogó memorandumot megszövegezzék és a kérdőíves felmé­rést az ország délnyugati területén minél szélesebb körben elvégezzék. A nyári komáromi találkozóra 1947 júniusában vagy júliusában Arany kez­deményezésére került sor Restály Mihály lakásán. Arany levélben értesítette a találkozóról a szövetség tagjait. Az országos megbeszélésen részt vett Csillik, Király József, Cseri István plébános Nagymegyerről, Végh Kálmán ekeli refor­mátus tiszteletes, Mészáros Gyula plébános Szentmihályfáról, természetesen Arany és a házigazda Restály.151 A találkozó központi témája a tervezett átfogó memorandum volt. Megegyeztek abban, hogy a kérdőívek szerkezete és tartal­ma alapján fogják összeállítani a memorandumot, önálló fejezetekre lebontva a magyar kisebbség sérelmeit. Restály és Arany javaslata alapján a memoran­dum a szlovákiai magyarság jogi, szociális és művelődési helyzetének a bemu­tatását fogja tartalmazni. A tervezet szerint az egyes fejezetek több tárgykörre lebontva kellett, hogy tárgyalják a jogfosztottság következményeiből származó aktuális állapotot. A tervezet elfogadása után jóváhagyták az egyes fejezetek kidolgozásáért felelős személyeket is. A jogi részt dr. Csillik István, a szociális részt Mészáros Gyula és Csillik, a művelődési fejezet elkészítését pedig Arany és Restály vállalta el. Az összekötő általános rész kidolgozása ugyancsak Arany feladata volt. A találkozón olyan döntés született, amely szerint a következő az esetben maradhatnak addigi szolgálati helyükön. Ha viszont ezt a feltételt nem teljesítik, át lesznek telepítve Magyarországra. Mivel Pethő nem tudta ott helyben garantálni az érintetteknek, hogy Magyarország befogadja őket, zúgolódva távoztak a találkozóról. 149 Pavol Macháček (1887-1969) katolikus pap, kanonok, néppárti parlamenti képviselő Prá­gában. Politikai pálfordulása után 1939-ben Párizsba, majd Londonba emigrált. Ott tagja volt a Csehszlovák Állami Tanácsnak és kormánynak. 1945 után az egyázi birtokok központi keze­­lőségének igazgatója volt. A nagyszombati apostoli adminisztratúra területén a jogfosztottság éveiben ő felelt a magyar papokért. is« PL Esztergom, V-700/20, 150-151 Macháček 1946. december 12-én Mindszentynek írt vá­laszlevele. isi A ÜPN, V-1004/22 Reštály Michal; KV ŠtB Bratislava, s. n. Restály Mihály 1949. március 4-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom