Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Tiltakozási, ellenállási formák a felvidéki magyarság körében

A szlovákiai magyar kommunisták megdöbbenéssel szemlélték a magyarság meghurcolását, cseh és szlovák elvtársaik sajátosan értelmezett „szociális forradalmát”. Fábry Zoltán magányos harcát, antifasiszta eszmeiségét és 1945 utáni emblematikus szerepét többen is kiemelték, azokkal az érdekvédelmi kísérleteivel együtt, amelyeket a felelős csehszlovák és magyarországi politikusok érdekében tett.42

1947-ben a nyíltan manipulált magyarországi parlamenti választások után teret nyert a Rákosi vezette Magyar Kommunista Párt, majd a következő évben - a szociáldemokratákkal kierőszakolt szelektív egyesüléssel - kialakult az egypártrendszerre alapuló diktatórikus Rákosi-rendszer.43 A szlovákiai magyar kommunisták egyéni és csoportos érdekvédelmi tevékenységét viszonylag nehéz különválasztani. A kezdeti időszakban mind a hazai, mind a magyarországi kitörési lehetőségeket is keresték. Csehszlovák vonalon szinte teljes volt az elutasítás, míg Magyarországon Rákosiék éppen ekkor dolgoztak hatalmuk megszerzésén. Az 1947-es magyarországi választások után és az 1948. februári prágai kommunista hatalomátvételt követően fordult a kocka. 1948 februárja után a két ország államközi kapcsolatainak javítására tett javaslatok mellett Fábry Zoltán és Balogh-Dénes Árpád44 júliusban és augusztusban is a legfelsőbb magyar állami vezetéshez, illetve Rákosihoz fordult emlékirattal, sürgetve a magyar kisebbség egyenjogúsításának komplex megoldását.45 Szlovákia Kommunista Pártja 1948. november közepén jóváhagyta a magyarok felvételét a pártba. Ezzel megszűnt a magyar kommunisták egyéni, de csoportos tiltakozásának legitimitása is, hiszen az egypártrendszerre alapozott diktatórikus

42 Fábry Zoltán: Üresjárat 1945-1948. Napló a jogfosztottság éveiből. Szerk.: Lanstyák István- Repiszky Tamás-Tóth László. Budapest-Pozsony, Regio-Madách-Kalligram; Fábry Zoltán: Az őrhely megszólal. Napló, emlékiratok, cikkek, levelek 1945-1948. Szerk.: Tóth László. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2007.

43 Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. Budapest, ÁBTL-Rubicon, 2013,106-129.

44 Balogh-Dénes Árpád dr., szlovákiai magyar baloldali értelmiségi, közíró, ügyvéd. Szoros kapcsolatban volt a szlovákiai magyarok üldözése ellen fellépő baloldali személyekkel és szervezetekkel. 1945 után a szlovák Állambiztonsági Hivatal mellett jelentős szerepe volt a népbíráskodások felügyelésében. 1949-ben ő képviselte a Csmadnész tagjai ellen folyt politikai per vádlottainak egy részét. 1968-ban Svájcba emigrált.

45 Tóth László: „Hívebb emlékezésül...”, i. m. 241-251.; Fábry Zoltán: Az őrhely megszólal, i. m. 299-310.; Popély Árpád: A (Cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006,148-149.

24