Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Forrásgyűjtemény

kíván idegen országban, de életet saját hazájában. Hazamenni! - De terület­tel, földdel, saját falujával, városi lakhelyével - ez a magyarság első kiáltása, külügyminiszter úr! Addig is mi magunkban keressük elsősorban a segítséget. Egymást segítettük anyagilag, tudván azt, hogy hazánk szegény, az-az sebből vérzik. A plébániák, tanítói lakok, polgárok, szegények és módosabbak nyúj­tottak egymásnak segédkezet. De forrásaink már kiapadtak, most odaátról várjuk a segítséget. A jelentésben vázolva vannak legégetőbb problémáink. A táborokban sínylődő magyarok anyagi helyzete tarthatatlan. Itt van a leg­sürgősebb: tanítóink megmaradásának elősegítése. Lélektanilag igen fontos, hogy a néptanító, ha nem is taníthat, de ott maradjon népe között. Mert, ha a tanítóság helyen van, úgy a nép is bízik. Vázolva van ott nagy vonalakban földműveseink ügye is. Legerősebb népré­tegünk alól hivatalosan, de legtöbbször hívatlanok húzzák ki a talajt, rabolják vagyonát. Most különösen nagy hadjárat indult ellenük. Ilyen körülmények között legsürgősebb a területi kérdésnek sürgős elinté­zése. Itt van diákságunk, ifjúságunk nagy és szent ügye. Magam, mint a Szlová­kiában élő ifjúságunk vezetője ismerem ifjaink értékeit. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a többi itt élő nemzetek ifjai között a legértékesebb, a háború borzalmaitól eléggé meg volt óva, érzelmileg demokratikusabbak. Most azonban a közölt adatok alapján a gyűjtőtáborokban senyved testileg-lelkileg, az iskolázásról szó sincs, iparos és földműves iíjaink pedig a munkatáborokban lézengnek. De a még jelenleg érintetlen magyar ember is folyton rettegésben él. Külügyminiszter úr! Segélykiáltásunkat juttatom el Önhöz. ígéretet kap­tunk szeptember 20-án Budapesten az anyagi támogatást illetőleg is. Most az Ígéretek beváltását várjuk. Hathatós morális támogatás szent ügyünknek - ez az első kívánság, mert kihal a lélek népünkben. Anyagi segítség az internáltaknak és az arra rászoruló tanszemélyzetünknek. Diákságunk felkarolása Budapesten és iskolák kiharco­lása Szlovákiában. Minden magyar szeme odatekint és a jövőért felemelt fejjel szenvedő test­vér lelkek sóhaja odaszáll külügyminiszter úr elé és várja a szebb életbe vetett hittel a hathatós segítséget. Isten segítse munkájában! Paksy László hittanár, a szlovákiai magyar ifjúság vezetője Forrás: MNL-OL, KÜM, XIX-J-i-J, 55. doboz, Csehszlovák gyűjtemény 16/b, i. sz. 32 $66lpolg.lv)45 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom