Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
Az első szlovákiai magyar koncepciós per
támogatta volna a csehszlovákiai magyar vagy akár a szlovák papokat. Szintén elutasító volt a válasz a népi szövetség memorandumának (sic!) tárgyában, amelyet Pethőnek kellett volna átadnia Mindszentynek. Matkovéík erről 1949. március 31-én számolt be Balážnak.547 Báláz azonban nem adta fel egykönnyen. A későbbiek során megszerezte Zakar András, Mindszenty és Bárány Jusztinián kihallgatási jegyzőkönyveit is, de azok is csak a már addig ismert információkat támasztották alá.548 Az ŠtB szemszögéből felállított vádalap mentén zajlott a koncepciós per elkészítése. Az eredeti elképzelés szerint a népi szövetség vádlottjainak bírósági pere a nyár elejére volt betervezve. A pozsonyi Állambíróság ugyan a június 22-e reggel nyolc órára kitűzött tárgyalásra szétküldte az idézéseket mind a huszonhat vádlottnak, de a tervezett tárgyalást bizonytalan időre elnapolták.549 A tárgyalás elhalasztását az okozta, hogy a népi szövetség tagjai ellen elindított boszorkányüldözéssel csaknem egy időben zajlott még egy vizsgálat a Pozsonyi Kerületi Állambiztonsági Parancsnokságon belül Bokor Ferenc ipolykeszi volt kántortanító és a vele kapcsolatban álló hat katolikus pap ellen. Az ellenük felhozott vád szintén a Mindszentyvel való kapcsolatra épült. Bokor a népi szövetségtől függetlenül mérte fel a magyar kisebbség jogfosztottságából eredő veszteségeket Dél-Szlovákiában, amiről írásos jelentéseket készített az esztergomi érseknek. A két, egymástól független szervezkedés leleplezésének ténye szinte tálcán kínálta az alkalmat a közös leszámolásra. Egy pillanat alatt adott lett a lehetőség, hogy az állambiztonság a népi szövetség leleplezésénél kitűzött politikai célt még nagyobb hatással tudja kifelé igazolni, és ezzel párhuzamosan a megfélemlítés eszközeit eredményesebben alkalmazhassa a katolikus egyház és a magyar kisebbség ellen. Aranyék és Bokorék ügye kapcsán az okozta a bíróságnak a legnagyobb fejtörést, hogy a két szervezet által összegyűjtött adatok államtitoknak minősíthetők-e, vagy sem, hiszen ezen állt vagy bukott a vád egész koncepciója. Ha a lakosságcserére, a csehországi deportálásokra és a magyarok jogállására vonatkozó adatok nem minősülnek államtitoknak, akkor a Mindszentyvel való 547 A ÜPN Bratislava,/ KS ZNB S ŠtB Bratislava, BA-S 216 Bokor a spot; Záznam, Budapešť 22.3.1949 548 ABS Praha,/ 215 Rázne bezpečnostní složky na Slovensku po roce 1945; i. sz. 215-94-61. Az irat tévesen dr. Prenner Béla volt érsekújvári plébánosról is úgy ír, mint aki a Varró és tsai ügyben vizsgálati fogságban van. 549 BH Somorja, Krausz Zoltán hagyatéka; Or III 83/49/76 - idézés az 1949. június 22-i tárgyalásra. 188
