Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Az első szlovákiai magyar koncepciós per

Ferenc és Kovács Gyula két hónapos vizsgálati fogságukból 1949. május 16-án szabadultak. Ez nem azt jelentette, hogy Rašla ejtette ellenük a vádat, hanem csupán annyit, hogy szabadlábon védekezhettek, és várták a bírósági tárgyalás időpontjának kitűzését. Rašla négy személy - Záreczky István, Balázs Máté, dr. Lestár István és dr. Bodor Sándor - esetében viszont ténylegesen ejtette a vádat.542 Az ügyész által tett javaslat alapján a pozsonyi Állambíróság 1949. július 30-án szabadlábra helyezte őket, de feltételezzük, hogy már jóval korábban, Tömösközyékkel együtt szabadultak.543 Több mint érdekes Rašla döntése, hiszen a felmentett négy személy közül ketten, Záreczky és Lestár személyesen is találkoztak Mindszentyvel.

Az állambiztonság éberen figyelte a katolikus papok tevékenységét országszerte. A prágai BM Állambiztonsági Főosztálya 1949. június 16-i leiratában utasította a pozsonyi Államvédelmi Főosztály V. Ügyosztályának parancsnokát, Pavlik őrnagyot, hogy országosan mérje fel és küldje meg Prágába, hány katolikus pap ellen folyik Szlovákia területén bírósági eljárás. A június 27-én kelt válasza alapján összesen negyvenkét katolikus pap ellen folyt bírósági eljárás. Közülük huszonkettő volt magyar nemzetiségű. A jegyzékben szerepeltek a népi szövetség vádlottjai, de eljárás folyt ebben az időben dr. Fekete Vince vághosszúfalusi és Várady József zsitvavajkai plébánosok ellen is.544

A vádiratban Rašla az ŠtB vehemenciájához képest jóval kevesebbel is beérte. Szerinte Arany és a többi gyanúsított „csak” a köztársaság elleni bűncselekményre szövetkezett, amely célból közvetett kapcsolatba lépett idegen személyekkel - Mindszentyre és a magyar kormány tagjaira utalva -, és kémkedésük során államérdekeket sértő adatokat gyűjtött és adott át nekik, akik viszont azokat a Nyugat és a Vatikán számára titkos úton kiszolgáltatták. A vádpontok alapján például Aranyt az 50/1923. számú törvény 2. §-ának 1. és 2. bekezdése szerint a köztársaság alapjai elleni bűncselekmény előkészítésével, valamint ugyanazon törvény 5. §-nak 2. bekezdése alapján államtitok elárulásával gyanúsították.

542 A ÜPN, V-1004, Štátna prokuratúra Bratislava, č. Pst III/166/49, Bratislava, 20.5.1949.

543 ŠA B./ Štátny súd Bratislava, Or III83/49 Zoltán Hentz a spot; Štátny súd, oddelenie Bratislava, č. Or III/83/49/128, Bratislava, 30.7.1949.

544 ABS Praha,/305 Útŕedna Štátni bezpečnosti, i. sz. 305-346-2.

186