Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség bukása

3i. kép. Jozef Ilčík, a pozsonyi kerületi ŠtB parancsnoka

A vizsgálatot az ŠtB kerületi parancsnokságának vizsgálótisztjei végezték. Nevüket nem ismerjük, mivel egy eset kivételével a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet csakis a gyanúsított, Varró írta alá. A február 21-i jegyzőkönyv tartalmi szempontból az Észak Szava kiadására, az 1946. október 28-át követő magyarországi aktivitásukra és a Mindszenty támogatásával megvalósult ausztriai útjukra világított rá. A vallomásában Varró csakis a gömöri csoport tagjaira, illetve az aköré beszervezett személyekre tett utalásokat, kiemelve kapcsolatát Hentz Zoltánnal és Hajdú Lászlóval. Az ötoldalas kihallgatási jegyzőkönyv végén Varró azzal indokolta magyarországi letartóztatását, hogy az ÁVH bizonyosan megtalálta Mindszentynél az Ausztriából neki írt levelét, beszámolóját, amely reá nézve terhelő bizonyíték lehet. Természetesen a jegyzőkönyv végén megjelent a gyanúsított formális és kötelező nyilatkozata, hogy vallomását minden kényszerítő hatás nélkül tette. A vallomásról készült jegyzőkönyv meglepő módon nem tartalmaz olyan tendenciózus, Varró szájába adott, el sem hangzott megállapításokat, mint amilyeneket az ÁVH fabuláit.494 Varrót ezt követően még négy alkalommal hallgatta ki az ŠtB.495

Krausz Zoltánt Varró után egy nappal, február 22-én hallgatta ki az ŠtB. A hétoldalas jegyzőkönyvben csaknem egy az egyben elismételte azt, amiről már az ÁVH-nak beszámolt. A fő témacsoportokat az Észak Szava kiadása, a

494 Például „soviniszta és irredenta hangon uszítottam a Csehszlovák demokrácia ellen”.

495 A ÚPN Bratislava, / XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/4 Varró Štefan; Varró Istvánt az ŠtB 1949. február 22-én, február 28-án és március 8-án hallgatta ki, ugyanakkor vallomásának IV. kiegészítése nincs datálva.

168