Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség bukása

vák állammal.435 Ebből adódóan a többségében protestáns Demokrata Párt, de főleg a kommunisták a katolikus egyházban a társadalmi fejlődés fékezőjét látták, aminek rendszeresen hangot is adtak. Az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolt déli országrész helyzete még eltérőbb volt, hiszen a széles társadalmi átmenetre kihatott a nemzeti megkülönböztetés, amely a kollektív bűnösség alapján ragadt a szlovákiai magyarságra. Ugyanakkor, ahogy az előzőekben már utaltunk rá, 1945 tavaszán és az azt követő rövid idő alatt a terület egyházi kormányzásában egyfajta űr tátongott.

A kassai kormányprogram elfogadását követően a Szlovák Nemzeti Tanács államosította az iskolarendszert, ami az egyházi iskolák megszüntetését hozta magával, majd állami fennhatóság alá vonta a papok, lelkészek anyagi ellátásának biztosítását, ami az állam részéről nagyobb befolyást biztosított a papok, lelkészek irányában, mint az egyházi főhatóságnak.436 Ezzel párhuzamosan a hatalom betiltotta a katolikus és evangélikus ifjúsági egyesületeket, saját befolyása alá vette a Szent Adalbert Társulat irányítását, sőt átmenetileg beszüntette a katolikus sajtó kiadásának lehetőségét is.

Míg az ország egész területén folyt a kötélhúzás a hatalom és főleg a katolikus püspökök között, Dél-Szlovákiában a magyar katolikusok, evangélikusok és reformátusok a kollektív bűnösség elve alapján elvesztették évtizedekre visszanyúló felekezeti iskolahálózatukat, társadalmi, jótékonysági, kulturális és vallási egyesületeiket, egyleteiket az összes vagyonnal együtt. Lapkiadási lehetőségeiket, sőt több helyen még a magyar nyelvű egyházi szertartások megtartását is megtiltották.437

1946-ban, a második világháború utáni első parlamenti választások táján kizárólagosan politikai céllal mindkét szlovákiai politikai párt - a Demokrata Párt és Szlovákia Kommunista Pártja - igyekezett nagyobb engedékenységet mutatni a történelmi egyházak felé, elsősorban a katolikus egyház irányában.

435 Letz, Robert: Február 1948 zo Slovenskej perspektívy. Securitas Imperii, č. 22 (01/2013), 12.; Jakab Attila: Az egyházak és a sztálinizmus. In: Hushegyi Gábor (szerk.): Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948-1963. Pozsony, Hagyományok és Értékek Polgári Társulás, SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, 2011, 58.

436 Petranský, Ivan. A.: Cirkevná politika na Slovensku v rokoch 1945-1948. In: Kocsis Sándor András (szerk.): Felekezetek, egyházpolitika, identitás Magyarországon és Szlovákiában 1945 után / Konfesie, cirkevná politika, identita na Slovensku a v Maďarsku po roku 1945. Budapest, 2008, 39-47-437 Petranský, Ivan. A: Cirkevná politika, i. m. 42.; Szarka László (szerk.): Jogfosztó jogszabályok, i. m. 187-188. Az első bécsi döntéssel visszacsatolt területek összes egyesületét az SZNT 1945. május 25-én elfogadott 51/1945 számú rendeletével megszüntették, és vagyonuk az államra szállt.

148