Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
Mindszenty javaslata alapján Szentgotthárd térségében tervezték átlépni a magyar-osztrák határt. Azt tanácsolta nekik, hogy keressék fel a városban a premontrei rendház főnökét, aki majd eligazítja őket a határátlépésben. 1946. november 21-én megérkeztek Szentgotthárdra, a rendház elöljáróját azonban nem találták otthon, így egy Láng nevű idős paphoz irányították őket. Láng egy vezetőt adott melléjük, aki kivezette őket a városból, és megmutatta az utat a határ menti Alsószölnök felé. Az ottani plébános az erős határzárra való tekintettel Felsőszölnökre tanácsolta őket az ottani plébánoshoz. Neki is bemutatták Mindszenty levelét, majd este megjelent nála egy férfi. Éjfél után együtt lépték át a zöldhatárt a szovjet zónában. Az angol zónában lévő Feldbach településen Roth plébánosnál töltötték az éjszakát, és másnap reggel hét órakor érkeztek meg együtt Grazba.410 A stájer fővárosban egyenesen Ferdinand Stanislaus Pawlikowski püspökhöz mentek. Bemutatták Mindszenty ajánlólevelét, és beszámoltak neki útjuk céljáról és a szlovákiai magyarok helyzetéről. Viszonylag hosszú időt, kereken egy hónapot töltöttek el Grazban. Pawlikowski nagyon készséges volt. Közbenjárása alapján sikerült tartózkodási, majd továbbutazási engedélyt szerezniük a városban székelő angol katonai szervektől. Sőt mi több, biztosított melléjük egy tolmácsot, Pelz Vilma személyében, aki hivatali intézkedéseik során volt hasznukra, elsősorban a svájci útlevél igénylésekor. Graz a háború után kapu volt Nyugat és Kelet között. A legtöbb magyar emigráns is innét indult Nyugatra. A városban lévő angol katonai parancsnokság mellett működő hírszerző osztály útlevéligénylésük kapcsán 1946. december 10-én mindkettőjüket kihallgatta. Mivel Magyarországról érkeztek, elsősorban az országban tartózkodó szovjet katonai egységek elhelyezése, mozgása és létszáma érdekelte McDonald őrvezetőt, de a lakosság általános közhangulatáról és közellátásáról is faggatta őket. Varró és Krausz a feltett kérdésekre semmitmondó választ adhatott, hiszen nagyon rövid ideig tartózkodtak Magyarországon. Részletesen beszámoltak viszont útjuk céljáról, a magyar kisebbség helyzetéről Csehszlovákiában, és hogy a felvidéki magyarok jogfosztottságáról kívánják informálni a nyugati sajtót. Az angol tiszt tudott a magyar kisebbség helyzetéről, hiszen arról faggatta őket, hogy zajlik-e még a magyarok deportálása a Szudéta-vidékre.411 A kihallgatás során az angol tisztek nyilatkozata alapján szinte biztos volt, 410 A ÜPN, V-1004/5 Kraus Zoltán; KS ŠtB Bratislava, s. n., Krausz Zoltán 1949. február 22-i vallomásakor készült jegyzőkönyv alapján. 411 A ÜPN, V-1004/4 Varró Štefan; KS ŠtB Bratislava, s. n., Varró István 1949. február 21-i és 1949. március 8-i vallomásakor készült jegyzőkönyv alapján. 140
