Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
1946 februárja után, a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény aláírását követően a népi szövetség érdekérvényesítési tevékenysége szélesebb irányt vett. Kénytelen volt szembenézni a kialakult helyzettel, s ennek tudatában kereste a partnereket Magyarországon. A lakosságcsere problémáinak és várható következményeinek megoldására helyezte a hangsúlyt a kormánynál mint „a felvidéki magyarság egyetlen önvédelmi szervezete, amely illegalitásba szorult”.160 A népi szövetség a felvidéki magyarság tragikus helyzetéről a magyar kormány tagjain kívül a magyarországi történelmi egyházak vezetőit is informálta. Elsősorban Mindszenty József esztergomi érseket, Ravasz László püspökön keresztül a református egyház püspöki karát, de az ágostai evangélikus egyház püspöki karát is. A csoport a legszorosabb kapcsolatot az esztergomi érsekkel építette ki. Mindszenty már 1945 végén felemelte szavát a felvidéki magyarság ellen elkövetett embertelenségek miatt.360 361 A felvidéki magyar papság 1945 nyarától kapcsolatban állt vele, és rendszeresen tudósította őt a magyarok üldözéséről.362 Az erősebb szál 1946 nyarán alakult ki a népi szövetség és Mindszenty között, amikor a lakosságcsere-egyezmény megítélésében találkozott az álláspontjuk. 1946 októberének elején Varróék személyesen akartak találkozni az érsekkel Budapesten, de ekkor még sikertelen volt a próbálkozásuk.363 A hónap végén levélben fejezték ki köszönetüket az érseknek a felvidéki magyarok érdekében tett kiállásáért.364 1946 végétől a szervezet magyarországi kapcsolatrendszerén 360 PL Esztergom, V-700/20; 112-113. A Csmadnész 1946. szeptember 20-án kelt levele: „Elnök Úrr 361 Janek István: Mindszenty József tevékenysége a felvidéki magyarok megmentéséért 1945- 1947 között. Századok, 142 (2008), 159-163.; Margit, Balogh: József Kardinal Mindszenty und der Schutz der Menschenrechte am Ende des Zweiten Weltkrieges, i. m. 387-388.; Miklós Péter: Mindszenty és a csehszlovák-magyar lakosságcsere. In: Szederjesi Csilla (szerk.): „Vonatok északnak és délnek”. A második világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere története és következményei. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 57. Salgótarján, 2010, 131-138. 362 Például Dombi Ferenc őrsújfalusi plébános (PL, Esztergom, V-700/19, 52-53.), Lengyelfalusy József volt galántai plébános (PL, Esztergom, V-19, 381-387.) Beltovszky László gutái káplán (PL, Esztergom, V-700/20, 42-44.), dr. Deslei Vilmos dunaszerdahelyi plébános (PL, Esztergom, V-700/20, 45.), dr. Kozma János ipolybalogi plébános (PL, Esztergom, V-700/20, 53.) stb. panaszbeadványa. 363 PL, Esztergom, V-700/20; 135. „Érseki Helytartó Ürnak, Budapest. Budapesten, 1946. okt. 6-án.” 364 PL, Esztergom, V-700/20; 132. „Főtisztelendő Eminenciás Uram! A Felvidéken, 1946. október 27-én; Verő Ferenc főtitkár, Szőllős Pál elnök.” 123
