Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

kisebbségvédelmet kidolgozhatják”. A dokumentum utolsó pontjában röviden vázolták a népi szövetség állásfoglalását a területi kérdésben. A javaslat már csak részben vette figyelembe a korábban hangoztatott „népet területtel” elvet. Alapgondolata merőben gazdasági érdekekre korlátozódott. Hiszen csak úgy látták biztosítottnak a felvidéki magyarság jövőjét, ha olyan területtel kerül Magyarországhoz, amely fenntarthatná addigi gazdasági szintjét. Ebből a szempontból a Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó-Szepsi-vonal, valamint Királyhelmec és környéke tűnt szerintük a legoptimálisabbnak, abban az esetben, ha Okáliék által a béketárgyalásokon bizonyítást nyer, hogy 450 ezer szlovák él Magyarországon. Ebben a helyzetben a népi szövetség a Kisalföld (Csallóköz és Mátyusföld) magyarságának Békés vármegyébe való áttelepítésében látta a megoldást. A javaslat szerint azonban ha megbukik a szlovákok által hangoztatott 450 ezres magyarországi szlovák kisebbség tézise, akkor „olyan mértékben szélesedik ki a magyarok által igényelendő terület nyugatra (Léva, Komárom, Érsekújvár, Dunaszerdahely és vidékük)”. A dokumentum alapján a második fő szempont az volt, hogy az országhatár megvonása után „a két ország egyforma nagyságú kisebbségekkel bírjon, s ezt kölcsönösen kicserélhessék”.

Az idézett sejtvezetői összejövetelen már nyilvánvaló volt, milyen céllal készült a memorandum, és mi lesz a további sorsa. A találkozót követő napon, 1946. október 28-án Varró István, Krausz Zoltán és Hajdú László Körtvélyes- Bódvaszilasnál illegálisan átlépték az országhatárt, majd vonattal Budapestre utaztak. A Rákóczi-kollégiumban kaptak szállást. Október 30-án felkeresték Gyöngyösit, és átadták neki a memorandumot.319 Szintén felkeresték a koalíciós pártok vezetőit: Nagy Ferenc kormányfőt a Független Kisgazdapárt, Veres Pétert, a Nemzeti Parasztpárt, Szakasits Árpádot, a Szociáldemokrata Párt és Rákosi Mátyást, a Magyar Kommunista Párt elnökét, hogy nekik is átadják a dokumentumot. Az utóbbi háromnál Hajdú járt.320 Ugyanakkor a dokumentumot átadták Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspöknek is. Gyöngyösi külügyminiszter javaslata alapján 1946. november 10-én Varró és Krausz felkereste Mindszenty bíborost Budán az Úri utcai érseki palotában.321

319 A ÚPN, V-1004/4 Varró Štefan; Varró István Budapesten 1949. február 13-án felvett kihallgatási jegyzőkönyve alapján; uo. V-1004/5 Kraus Zoltán; Krausz Zoltán Budapesten 1949. február 11-én felvett kihallgatási jegyzőkönyve alapján.

320 A ÚPN, V-1004/3 Hajdú Štefan; KS ŠtB Bratislava, s. n. Hajdú István 1949. február 26-án felvett kihallgatási jegyzőkönyve alapján.

321 A ÚPN, V-1004/4 Varró Štefan; Varró István Budapesten 1949. február 13-án felvett kihallgatási jegyzőkönyve alapján.

llO