Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
Arany Pozsonyba visszatérve találkozott Mészárossal, és ismertette vele a memorandumot. Az ő vallomása alapján tudjuk, hogy Pobožný pásztorlevél formájában tíz püspöknek küldte ki a memorandumot, Marenéiak írásával együtt.312 A dokumentum kilenc pontban foglalta össze a népi szövetség Arany által megfogalmazott állásfoglalását. Felrótta az egyház püspökeinek, hogy a katolikus papság nem állt a magyar kisebbség mellett úgy, ahogy azt Marenéiak tette; hogy a törvényhozásban részt vevő papok sem erkölcsi, sem dogmatikai szempontok alapján nem bírálták a jogfosztást kimondó törvényeket; hogy a csehországi deportáció és a lakosságcsere lebonyolításából több katolikus pap is aktívan kivette a részét; hogy a püspökök a magyar papokat szlovák vidékre akarják áthelyezni; hogy a reszlovakizáció idején a püspökök felhívásban fordultak a magyar papok felé, hogy azok reszlovakizáljanak; a magyar nemzetiségű papokat kizárták az oktatási rendszerből, sőt megtiltották, hogy magyar nyelven hittant oktassanak; hogy Dél-Szlovákia magyar falvaiban erőszakkal bevezették a szlovák nyelvű szentmiséket annak ellenére, hogy a hívek nem bírják a szlovák nyelvet. Az állásfoglalás kiemelte, hogy Pozsonyban tilos a magyar nyelvű szentmisék végzése, bár az evangélikus egyház azt tolerálja, 312 A ŰPN, V-1004/9 Mesároš Július; KV ŠtB Bratislava, s. n. Mészáros Gyula 1949. március 4-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 105