Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Lampl Zsuzsanna A magyarnyelv-használati sáv alsó határát a vegyes házasságokban élők nyelvhasználata képezi, amelyet a házasságtípus és a nyelvhasználat tárgyalásánál már részletesen elemeztem. Ezen a sávon belül a magyar tannyelvű alapiskola gyakoribb magyarnyelv-használatra „serkent”, a szlovák tannyelvű alapiskola pedig a ritkább magyarnyelv-használatra. Az elmondottak függvényében tehát leszögezhető, hogy a családon belüli nyelvhasználatban a magyar nyelv használata a következő határok között mozog:- a házastársak egymás közötti kommunikációjában 51-100%;- a válaszadó és gyermekei között 67-98%;- a másik szülő és a gyermekek között 43-98%;- a gyermekek egymás között 59-97%. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezek az adatok a házasságtípus, valamint a válaszadó által elvégzett alapiskola tanítási nyelve szerinti nyelvhasználatot mutatják. Feltételezhető azonban, hogy a családi nyelvhasználatot más tényezők is befolyásolják, például az általános értékrend, a nemzeti értékrend, a kulturális fogyasztás, az érvényesülésről alkotott elképzelések, milyen tannyelvű alapiskolába jár a gyermek stb. Terjedelmi okokból ezen a helyen nem áll módomban mindezzel foglalkozni, csak annyit fűznék hozzá, hogy az eddigi elemzések eredményei szerint a felsorolt tényezők nem változtatják meg lényegesen a nyelvhasználatot, inkább csak az ismertetett sávon belül „cifrázzák” a nyelvhasználati szokásokat.8 A nyilvános nyelvhasználat A nyelvhasználat második fontos területe a nyilvános nyelvhasználat. A nyilvános nyelvhasználat alatt három területet értünk: 1. a mindennapi élethez kötődő nyilvános terek nyelvhasználata - tanítási nyelv, munkahelyi nyelvhasználat; 2. nem mindennapi, hanem bizonyos specifikus eseményekhez, cselekvésekhez kötődő nyilvános terek nyelvhasználata - hivatali nyelvhasználat, nyelvhasználat az egészségügyi intézményekben; 3. közösségi terek nyelvhasználata - milyen nyelven beszélünk az utcán, a szomszédokkal, az üzletben stb. A családi nyelvhasználatnál az adott nyelven való kommunikációnak két elengedhetetlen szubjektív feltétele van. Az egyik, hogy a kommunikációs partnerek ismerjék a nyelvet, tehát tudjanak magyarul/szlovákul. A másik feltétel, hogy akarják is használni ezt a nyelvet.9 Ennek a két feltételnek a nyilvános nyelvhasználatnál is teljesülnie kell. Akárcsak a családon belül, úgy az utcán is csak az beszélhet magyarul/szlovákul, aki tud és akar is így beszélni. 8. Például azokban a családokban, ahol a gyermek magyar alapiskolába jár(t), a családtagok magyarnyelv-használata 97% körül mozog, azokban a családokban pedig, ahol a szlovák alapiskolát választották, a magyamyelv-használat családtagoktól függően 60-70% között ingadozik. 9. Vegyes házasságban élő magyar szülőktől gyakran hallom, hogy ők szeretnék, hogy a gyerekük magyarul beszéljen, de a gyerek hallani sem akarja a magyar szót, nem hogy még használja is. 88
