Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

A szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználata 2011-ben

szülőknek a gyermekei, akik egymással ugyan magyarul beszélnek, a gyerekekkel viszont szlovákul, ritkábban fognak egymással is magyarul kommunikálni, mint azok a gyerekek, akikkel magyar szüleik magyarul beszélnek.6

7. ábra. Az egymással magyarul, mindkét nyelven és szlovákul beszélő gyermekek részaránya a szülők magyar nyelvű kommunikációja szerint

Mindent összevetve: a magyar és a vegyes házasságokra jellemző családi nyelvhasználatról leszögezhetjük, hogy csekély, de létező kivételtől eltekintve a magyar házasságok belső kommunikációja magyar nyelven zajlik. A vegyes házasságokban a szlovák nyelven kívül, amely távolról sem annyira domináns, mint a magyar nyelv a magyar házasságokban, a magyar nyelv is hangsúlyosan jelen van. Ugyanakkor az ismertetett adatok arról is tanúskodnak, hogy bár a nyelvhasználatot a szakirodalom és e sorok szerzője is a nemzeti identitás egyik alapvető indikátorának tekinti, a családon belüli nyelvhasználat és a deklarált identitás nem mindig fedi egymást. Még a homogén magyar családokban sem.7

6. Hasonló tendenciák tapasztalhatók a magyarországi szlovák kisebbség nyelvhasználatában is (Homišinová 2008).

7. Itt nem arról az ismert jelenségről van szó, amelyre a demográfusok figyelmeztetnek, hogy a magyar anyanyelvű személyek többen vannak, mint a magukat magyarnak deklaráló személyek. Mondhatni, itt épp ennek a fordítottját tapasztaljuk. Azt, hogy magyar, de ugyanúgy szlovák nemzetiségű szülők egy csoportja a legintimebb kommunikációs térben, a családban nem a saját anyanyelvét használja.

85