Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Lampl Zsuzsanna

2. ábra. Milyen családból származnak a magyar és szlovák tannyelvű alapiskolát végzett magyar nemzetiségű válaszadók

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

Magyar alapiskola Szlovák alapiskola

A nyelvhasználat további színtere a válaszadók jelenlegi családján belüli kommunikációs tér. Konkrétan az iránt érdeklődtünk, hogy milyen nyelven beszélnek a házastársukkal, a gyermekükkel, testvérükkel, az unokájukkal, valamint hogy milyen nyelven beszél a gyermekkel a házastársuk, a mindkét oldali nagyanya és a nagyapa, végül milyen nyelven kommunikálnak egymással a gyerekek.4

A családon belüli nyelvhasználatot nem befolyásolják az olyan szokványos változók, mint a családtagok neme, kora vagy az iskolai végzettsége, sem családtagonként, sem együttesen. Ugyanakkora családi nyelvhasználat egyik meghatározója a házasságtípus, vagyis az, hogy a megkérdezett homogén magyar vagy pedig magyar-szlovák vegyes házasságban él-e.

Családi állapotáttekintve a válaszadók 23 százaléka nőtlen vagy hajadon, 8 százalékuk özvegy, 6 százalékuk elvált. A többiek, azaz a megkérdezettek 64 százaléka partnerkapcsolatban él, ebből 57 százalékuk házasságban, 8 százalékuk élettársi viszony-4. Az ábrákon mindez látható, de helyszűke miatt csak a legszűkebb család tagjainak kommunikációját fogom értelmezni, vagyis a házastársak és gyermekeik kölcsönös nyelvhasználatát.

80