Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Lam pl Zsuzsanna A SZLOVÁKIAI MAGYAROK CSALÁDI ÉS NYILVÁNOS NYELVHASZNÁLATA 2011-BEN* A tanulmány bemutatja a szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználatára vonatkozó 2011-es kutatási eredményeket, valamint azt, hogy a házasságtípus és az alapiskola tannyelve milyen módon befolyásolja a családi és nyilvános nyelvhasználatot. A tanulmány végén a szerző összehasonlítja a nyilvános nyelvhasználat némely színterének 2007-es és jelenlegi állapotát. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Részlege 2010 nyarától 2011. februárjáig három részből álló kutatást végzett a szlovákiai magyarok nyelvhasználatáról. A kutatás első része 2010 nyarán zajlott, a helységnévtáblákat térképezte fel, s azóta Vizuális nyelvhasználat cím alatt vált ismertté. Ugyanabban az időben a Diákhálózat tagjai, akik Orosz Örs vezetésével a helységnévtáblákat fényképezték, kérdőíves lekérdezést is végeztek, melynek célcsoportját a felkeresett községek polgármesterei, valamint a községi hivatal egyéb, arra hivatott képviselői alkották. Ez a kérdőíves felmérés képezte a kutatás második részét, s a Mrva Marianna és Szilvássy Tímea által feldolgozott eredményeket a Fórum Társadalomtudományi Szemle korábbi számában közöltük. A kutatás harmadik része 2011 január-februárjában zajlott. Ez egy lakossági kérdőíves felmérés volt, amelyben a szlovákiai magyarok nyelvhasználati szokásain kívül aktuális társadalmi és közéleti témákat is vizsgáltunk. A nem, kor, településtípus és településszerkezet szerint reprezentatív mintát* 1800 ember alkotta, a feldolgozás kívá* A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2010-ben három felmérést készített a nyelvhasználatról Dél- Szlovákiában: 1 lakossági felmérés, amely a szlovákiai magyarok véleményét kutatta, 2. a hivatali nyelvhasználatról és 3. a vizuális kétnyelvűségről a magyarok lakta településeken. Ezek eredményei alapját képezték a nyelvhasználattal kapcsolatos szakmai munkának. Az alábbi három tanulmány a felmérések eredményeiről ad számot. Lampl Zsuzsanna tanulmánya a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2011/3. számának 3-21. old. jelent meg. 1. Az iskolai végzettség szerinti reprezentativitást is igyekeztünk biztosítani, ám a szlovákiai magyarok iskolai végzettségére vonatkozó, a reprezentatív minta kialakításához szükséges statisztikai adatok ellentmondásosak, így valójában csak egy becsült iskolai végzettségi struktúrához tudtunk viszonyítani. A minta iskolai végzettség szerinti összetételét ebből alakítottuk ki. 77
