Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Petőcz Kálmán-Sándor Eleonóra-Tóth Károly Pártjának arra irányuló alapkövetelése, hogy a magyarlakta területeket amennyire ez lehetséges, ne osszák fel az önkormányzati kerületek között. Az akkori kormánykoalíción belüli ellentétek miatt fennmaradt az ország 8 önkormányzati kerületre való felosztása. Ennek ellenére a 2001-es választásokon magyar többségű önkormányzat alakult a Nyitrai kerületben. Ezt a sikert a következő választási időszakban már nem tudta a Magyar Koalíció Pártja megismételni. Más kerületben a lakosság nemzetiségi összetétele miatt eleve lehetetlen ilyen eredményt elérni. Cigány nemzetiségű képviselőnek egyetlen kerületi önkormányzatba sem sikerült bejutnia. A kétfordulós választás miatt annak sincs esélye, hogy magyar elnöke legyen valamelyik kerületi önkormányzatnak. Amint az a 2009. évi választási előkészületek során kiderült, a magyar képviselet szempontjából komoly veszélyeket rejt magában a kerületeken belüli egy- vagy többmandátumos választási körzetek kijelölése, amelyről a kerületi önkormányzat dönt. Mind a Nyitrai, mind a Pozsonyi kerületben úgy módosulnak a körzethatárok, hogy csökken a magyar képviselők megválasztásának esélye. A helyi önkormányzatok képviselőit és a polgármestereket a regionális önkormányzatok esetében vázolt módon választják a 346/1990. sz. törvény szerint. Kisebb községekben, ahol a lakosok száma nem haladja meg az 1000 főt, dönthetnek úgy, hogy a községben nem alakítanak ki választási körzeteket. A polgármester-választás esetében minden község egyetlen választási körzetet képez. Fontos itt megemlíteni a 233/1998. sz. törvényt, amelynek elfogadásával a helyileg kisebbségben élő szlovákok bejutását az önkormányzatokba akarta elérni a kormány. A törvény az etnikailag arányos képviseletet vezette volna be minden olyan községben, ahol a kisebbségi lakosok arányszáma eléri a legalább 5 százalékot. A törvényt az alkotmánybíróság megsemmisítette, rámutatva, hogy mindenfajta etnikai kvóta sérti az alkotmány 30. cikkét, amely szerint a polgárok egyenlő feltételek mellett juthatnak hozzá választott és egyéb közhivatalokhoz. Az alkotmánybíróság döntéséből az is következik, hogy az alkotmány módosítása nélkül a jövőben sem lehetséges a kisebbségek számára speciális rendelkezéseket beépíteni a választási törvényekbe. A politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló 85/2005. sz. törvény, hasonlóan a korábbi párttörvényhez, sem megszorító, sem pozitív rendelkezéseket nem tartalmaz a kisebbségi pártok vonatkozásában. A törvény 2. paragrafusa szerint tilos a pártoknak alapszabályukkal, programjukkal vagy tevékenységükkel sérteni az alkotmányt, alkotmánytörvényeket, egyéb törvényeket és nemzetközi szerződéseket. Amennyiben felmerül e rendelkezés megsértésének a gyanúja, a párt betiltásáról a főügyész javaslatára a legfelsőbb bíróság dönt. Erre eddig egyetlen esetben került sor, 2006-ban, amikor a Slovenská pospolitosť elnevezésű szélsőjobboldali pártot oszlatta fel a bíróság, mivel az programjában a rendi állam létrehozását tűzte ki célul a háborús szlovák állam mintájára. Sem a kormányhivatal, sem a minisztériumok, sem az alsóbb szintű állami, közigazgatási hivatalok, sem a törvénnyel létrehozott más, közérdekű feladatokat ellátó intézmények vonatkozásában nincs olyan jogszabály, amely valamely kisebbség tagjainak alkalmazását érintené. Statisztikai kimutatás sincs arról, milyen az államigazgatásban dolgozó nem szlovák nemzetiségűek aránya az összes alkalmazotthoz viszonyítva. A szlovák kormány országjelentéseiben a kisebbségek döntéshozatalban való részvételének biztosítottságát bizonyítandó a parlament és a regionális, illetve helyi önkor70
