Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Petőcz Kálmán-Sándor Eleonóra-Tóth Károly Pártjának arra irányuló alapkövetelése, hogy a magyarlakta területeket amennyire ez lehetséges, ne osszák fel az önkormányzati kerületek között. Az akkori kormánykoalíci­ón belüli ellentétek miatt fennmaradt az ország 8 önkormányzati kerületre való felosz­tása. Ennek ellenére a 2001-es választásokon magyar többségű önkormányzat alakult a Nyitrai kerületben. Ezt a sikert a következő választási időszakban már nem tudta a Magyar Koalíció Pártja megismételni. Más kerületben a lakosság nemzetiségi összeté­tele miatt eleve lehetetlen ilyen eredményt elérni. Cigány nemzetiségű képviselőnek egyetlen kerületi önkormányzatba sem sikerült bejutnia. A kétfordulós választás miatt annak sincs esélye, hogy magyar elnöke legyen valamelyik kerületi önkormányzatnak. Amint az a 2009. évi választási előkészületek során kiderült, a magyar képviselet szempontjából komoly veszélyeket rejt magában a kerületeken belüli egy- vagy több­­mandátumos választási körzetek kijelölése, amelyről a kerületi önkormányzat dönt. Mind a Nyitrai, mind a Pozsonyi kerületben úgy módosulnak a körzethatárok, hogy csökken a magyar képviselők megválasztásának esélye. A helyi önkormányzatok képviselőit és a polgármestereket a regionális önkormány­zatok esetében vázolt módon választják a 346/1990. sz. törvény szerint. Kisebb köz­ségekben, ahol a lakosok száma nem haladja meg az 1000 főt, dönthetnek úgy, hogy a községben nem alakítanak ki választási körzeteket. A polgármester-választás eseté­ben minden község egyetlen választási körzetet képez. Fontos itt megemlíteni a 233/1998. sz. törvényt, amelynek elfogadásával a helyileg kisebbségben élő szlovákok bejutását az önkormányzatokba akarta elérni a kormány. A törvény az etnikailag ará­nyos képviseletet vezette volna be minden olyan községben, ahol a kisebbségi lakosok arányszáma eléri a legalább 5 százalékot. A törvényt az alkotmánybíróság megsemmi­sítette, rámutatva, hogy mindenfajta etnikai kvóta sérti az alkotmány 30. cikkét, amely szerint a polgárok egyenlő feltételek mellett juthatnak hozzá választott és egyéb közhi­vatalokhoz. Az alkotmánybíróság döntéséből az is következik, hogy az alkotmány módo­sítása nélkül a jövőben sem lehetséges a kisebbségek számára speciális rendelkezé­seket beépíteni a választási törvényekbe. A politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló 85/2005. sz. törvény, hasonlóan a korábbi párttörvényhez, sem megszorító, sem pozitív rendelkezéseket nem tartalmaz a kisebbségi pártok vonatkozásában. A törvény 2. paragrafusa szerint tilos a pártoknak alap­szabályukkal, programjukkal vagy tevékenységükkel sérteni az alkotmányt, alkotmánytör­vényeket, egyéb törvényeket és nemzetközi szerződéseket. Amennyiben felmerül e rendel­kezés megsértésének a gyanúja, a párt betiltásáról a főügyész javaslatára a legfelsőbb bíróság dönt. Erre eddig egyetlen esetben került sor, 2006-ban, amikor a Slovenská pos­politosť elnevezésű szélsőjobboldali pártot oszlatta fel a bíróság, mivel az programjában a rendi állam létrehozását tűzte ki célul a háborús szlovák állam mintájára. Sem a kormányhivatal, sem a minisztériumok, sem az alsóbb szintű állami, köz­­igazgatási hivatalok, sem a törvénnyel létrehozott más, közérdekű feladatokat ellátó intézmények vonatkozásában nincs olyan jogszabály, amely valamely kisebbség tagjai­nak alkalmazását érintené. Statisztikai kimutatás sincs arról, milyen az államigazga­tásban dolgozó nem szlovák nemzetiségűek aránya az összes alkalmazotthoz viszo­nyítva. A szlovák kormány országjelentéseiben a kisebbségek döntéshozatalban való rész­vételének biztosítottságát bizonyítandó a parlament és a regionális, illetve helyi önkor­70

Next

/
Oldalképek
Tartalom