Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Petőcz Kálmán-Sándor Eleonóra-Tóth Károly ilyen magyar kisebbségi kulturális intézmény maradt. A kulturális minisztérium intézményeként csak az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes működik mint országos professzionális együttes. Az állami intézmények kategóriájába sorolható még a 2001-ben alapított Szlovákiai Magyarok Kultúrájának Múzeuma, amely a Szlovák Nemzeti Múzeumnak a magyar kisebbség történelme, szellemi és tárgyi kultúrája bemutatására szakosodott múzeuma, országos hatáskörrel. A múzeum kezeli a szklabonyai Mikszáth-házat és az alsósztregovai Madách-kastélyt is. A Szlovák Nemzeti Múzeum keretében működik a zsidó, a német, az ukrán, a horvát és a ruszin kultúra múzeuma is. A nemzeti múzeumnak egyébként törvényből fakadó feladata a Szlovákia területén élő kisebbségekkel foglalkozni a 206/2009. sz. múzeumi törvény 7. paragrafusának értelmében, de a törvény természetesen nem írja elő ennek a feladatnak ilyen, valóban nagylelkűnek mondható teljesítését. Korábban a minisztériumi intézmények körébe tartozott a komáromi Jókai Színház, valamint a kassai Thália Színház is. Ezek a 416/2001. sz., bizonyos államigazgatási hatásköröknek a községekre és a kerületekre való átruházásáról szóló törvény elfogadásával kerületi hatáskörbe kerültek mint hivatásos színházak. Ugyanakkor a törvényhozás a színházi tevékenységről szóló 384/1997. sz. törvény módosításával külön garanciákat biztosított a kisebbségi színházaknak (a két magyar színházon kívül a roma és az ukrán/ruszin hivatásos társulatnak is). A törvény 3. paragrafusának 3. bekezdésében az önkormányzati kerületek hatáskörébe sorolta „a területükön található nemzeti kisebbségek kulturális tevékenységének támogatását és a kisebbségi kulturális intézmények fenntartását; a kerület biztosítja a hivatásos nemzetiségi színházak tevékenységét, mégpedig az Alexander Duchnovic Színházét Eperjesen, a Jókai Színházét Komáromban, a Romathan-Romano Teatro Színházét Kassán és a Thália Színházét Kassán”. A kerületi önkormányzatokhoz tartozó hivatásos színházak megszüntetése, összevonása csak a minisztérium engedélyével lehetséges. A nem hivatásos kulturális tevékenységek művelői csak pályázati úton juthatnak állami támogatáshoz. Ugyanez érvényes a kisebbségi sajtótermékekre is. A kisebbségi kultúra támogatására szánt összeget évente az állami költségvetésben határozzák meg. A pályázati feltételeket a kulturális minisztérium belső előírásai szabják meg. (A pályázati pénzek elosztásának módját a döntéshozatali részvétel jogával foglalkozó rész írja le.) A kizárólag pályázati úton történő támogatás egy súlyos problémát vet fel, nevezetesen, hogy kizárja az intézmények, szervezetek működési költségeinek finanszírozását. A kultúra területét érintő és egyben a kisebbségekre külön kitérő törvények közül említést érdemel még a 61/2000. sz. népművelési törvény, amely a népművelés - és ebből következően a népművelési központok - feladataként a lakosság általános kulturális és műveltségi színvonalának emelését határozza meg, egyebek között azáltal, hogy „elmélyíti az emberek viszonyát saját államukhoz, a nemzet, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok kulturális identitásához, a környezet iránti gondoskodáshoz". A könyvtárakról szóló 183/2000. sz. törvény 14. paragrafusa kötelezi azokat a közkönyvtárakat, amelyek olyan községben működnek, ahol kisebbségi lakosok is élnek, hogy könyvállományuk kialakításakor legyenek tekintettel erre a körülményre. (Ebben az esetben a kisebbségi lakosság számarányáról sem esik szó.) Az audiovizuális alkotásokról, a levéltárakról, a művészeti alapokról szóló törvények nem tartalmaznak a kisebbségekre vonatkozó speciális rendelkezéseket. 66
