Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Petőcz Kálmán -Sándor Eleonóra-Tóth Károly gyár kormányközi egyezmény a kulturális, oktatási, tudományos, sport- és ifjúsági együttműködésről 10. cikkének 2. bekezdése (Tt. 120/2004. sz.). 77/2004: 3.2. A Magyar Fél hozzájárulhat a Szlovák Köztársaságban alap-, középfokú vagy felsőoktatási intézményekben a magyar nyelven, a magyar kultúra vagy a magyar nyelv tárgyában oktatóknak a magyarországi intézmények által a Szlovák Köztársaságban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben való részvételéhez. 120/2004: 10.2. A Szerződő Felek oktatási rendszerük keretein belül lehetővé teszik a Magyar Köztársaságban működő szlovák tanítási nyelvű, illetve a szlovák nyelvet oktató, a Szlovák Köztársaságban pedig a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusainak, valamint a két nemzeti kisebbség identitása megőrzését elősegítő megfelelő értelmiségi hivatások és szakmák képviselőinek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő képzését és továbbképzését. A nemzeti jelképekhez és ünnepekhez való jog A szlovákiai magyarok körében eddig nem merült fel önálló, a magyar állami, nemzeti szimbólumoktól eltérő szimbólumok kialakításának a gondolata. Az idegen állami szimbólumok - lobogó, himnusz - magánszemélyek általi használatát 2008-ig nem szabályozta törvény. Közösségi, önkormányzati rendezvényekre viszont vonatkozik a Szlovák Köztársaság állami jelképeinek használatáról szóló 63/1993. sz. törvény. Ez úgy rendelkezik, hogy idegen ország lobogóját akkor lehet kitűzni, ha a rendezvényen jelen van az adott ország küldöttsége (8. paragrafus 7. bekezdés). Ugyanígy az idegen állam himnuszának eljátszása is a külföldi küldöttség jelenlétéhez kötött (13. paragrafus). A 479/2008. sz., a nyilvános sport- és turisztikai események rendezéséről szóló törvény elfogadásával először került sor az idegen állami szimbólumok magánszemélyek általi használatának korlátozására. A törvény 7. paragrafusa, amely az eredeti kormányjavaslatban nem szerepelt, és amely egyértelműen a 2008. november 1-i DAC-Slovan-futballmérkőzésen történtekre adott válasz, tiltja a rendezvények látogatói számára „idegen államok vagy azok jogelődjei állami szimbólumainak használatát megalázó módon vagy más olyan módon, amely a közrend megsértésére izgathat vagy amely az illetékes nemzeti sportszövetség szervezte esemény rendes lefolytatását fenyegetheti” [e) bekezdés]; „tilos idegen államok vagy azok jogelődjei állami szimbólumait bevinni az illetékes nemzeti sportszövetség szervezte hazai sporteseményre, amelyen sor kerülhet a közrend megsértésére vagy a résztvevők egészségének veszélyeztetésére” [f) bekezdés]. A tilalom megszegéséért közigazgatási eljárásban ötezer koronáig terjedő pénzbüntetés róható ki. Közvetetten kapcsolódik a nemzeti szimbólumok kérdéséhez az a tény, hogy a Btk. utolsó, 2009 szeptemberével hatályba lépő módosítása bevezeti a szlovák állami szimbólumok meggyalázásának tényállását. A vallásgyakorláshoz való jog A vallásszabadságról, az egyházak jogállásáról és a vallási közösségekről szóló 308/1991. sz. törvény, különösen a 2007-ben elfogadott módosítást követően, nem64
