Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Petőcz Kálmán-Sándor Eleonóra-Tóth Károly tudományos anyagokat, szemléltető eszközöket, kép- és hanghordozókat, tudományos és szépirodalmi műveket adományozzon. Az iskolatörvény szövegétől függetlenül lett konfliktusforrás a magyar nyelvű tankönyvekben szereplő földrajzi nevek írása. Az iskolaügyi miniszter, Ján Mikolaj már 2007-ben felvetette, hogy a földrajzi neveknek csak szlovákul kellene szerepelniük, hivatkozva az államnyelvről szóló törvényre, valamint a geodéziai és telektörvényre (amely a földrajzi nevek standardizációjával foglalkozik). Az Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége erre azonnal reagált a miniszternek írt levélben. Ennek ellenére, mint később kiderült, a miniszter 2008 nyarán levélben utasította a tankönyvkiadókat arra, hogy a földrajzi neveket a magyar nyelvű tankönyvekben kizárólag szlovákul tüntessék fel. Az első ilyen tankönyv, a negyedikesek számára készült honismeret, 2008 szeptemberében került az iskolákba, nagy felháborodást váltva ki. Az MKP, miután a miniszter a közvélemény nyomása ellenére nem változtatott álláspontján, az iskolatörvény módosításával javasolta rendezni a helyzetet, tehát a korábbi gyakorlattal szemben törvénnyel kívánta garantálni a korábbi helyzetnek megfelelő földrajzi névhasználati gyakorlatot. Benyújtott törvényjavaslatukat ugyan eredeti formájában nem hagyta jóvá a parlament, elfogadta viszont a Smer párti házelnök kompromiszszumos javaslatát. Ezzel az iskolaügyi törvény 13. paragrafusa kiegészült egy új bekezdéssel: „Összhangban a nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó gyermekeknek és diákoknak az e törvény 12. paragrafusa 3. bekezdésében lefektetett jogával az anyanyelvű művelődésre, a kisebbségi nyelven kiadott tankönyvekben, segédtankönyvekben és munkafüzetekben a földrajzi nevek a következő módon írandók: a) a kisebbségi nyelvben bevett és használatos földrajzi nevek két nyelven kerülnek feltüntetésre, mégpedig először a kisebbség nyelvén és utána zárójelben vagy a vagylagosság jele után államnyelven oly módon, ahogy azt a 2002 és 2006 között megjelent tankönyvekben alkalmazták, b) a kartográfiai munkák államnyelven szerepelnek, c) a tankönyv végén szótárszerű összegzés lesz a földrajzi nevekről a kisebbség nyelvén és államnyelven.” Az elfogadott törvénymódosítást a köztársasági elnök újratárgyalásra visszaküldte a parlamentnek, de a parlament azt az ilyenkor megkövetelt minősített többséggel újra elfogadta. A miniszter szerint a törvény végrehajthatatlan; a két kisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom bejelentette, hogy alkotmánybírósági felülbírálatot kér. Beadványuk eddig nem készült el. Felsőoktatás A rendszerváltás után az első konkrét kísérlet önálló magyar felsőoktatási intézmény létrehozására 1990-re datálódik, amikora csehszlovák szövetségi parlamentben Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán képviselők előterjesztették a Komáromi Egyetem létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat nem talált támogatásra, s nem jutott el a végszavazásig. Az egyetemalapítás jogát és a felsőoktatás egyéb körülményeit jelenleg a 131/2002. sz., az egyetemekről szóló törvény szabályozza, amely a 172/1990-es fel-62
