Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Petőcz Kálmán-Sándor Eleonóra-Tóth Károly kisebbség nyelvén oktatni. A törvény itt példaszerűen a rajz-, zenei oktatást és a testnevelést említi. Ugyancsak az anyanyelvi művelődéshez való jog megvalósulását szolgálják azok az iskolai intézmények, amelyek nevelési nyelve a kisebbségi nyelv. A 18. paragrafus, amely a képzést igazoló dokumentumokkal foglalkozik, leszögezi, hogy a 12. paragrafus 3. bekezdésében felsorolt intézmények által kibocsátott dokumentumok kétnyelvűek. A törvény kitér a kisebbségi oktatási nyelvű középiskolákba történő felvételi vizsgák speciális körülményeire is. A felvételi tárgyak között kötelezően szerepel az adott iskola oktatási nyelve is (66. paragrafus 2. bekezdés). Amennyiben a kisebbségi elemi iskolában végzett diák szlovák tannyelvű középiskolába jelentkezik, törvényes képviselője kérheti, hogy a szlovák nyelv és irodalom tárgy kivételével a többi felvételi tárgyból azon a nyelven vizsgázhasson, amelyen az adott tárgyakat az alapiskolában elsajátította (66. paragrafus 3. bekezdés). Ugyanezen jog megilleti azt a felvételizőt is, aki a szlovák tannyelvű elemi iskola elvégzése után kisebbségi középiskolába jelentkezik. A gyermekek, diákok és törvényes képviselőik jogait rögzíti a 144. paragrafus. Az 1. bekezdés d) pontja szerint a gyermekek és diákok jogosultak az államnyelven és anyanyelvükön való oktatásra az e törvényben megszabott terjedelemben. A g) pont rögzíti a gyermekek vallása, világnézete, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozása tiszteletben tartásának jogát. Ugyanezen paragrafus 5. bekezdése a gyermek törvényes képviselőinek szabad iskolaválasztási jogát rögzíti: „A törvényes képviselőnek joga van olyan iskolát vagy iskolai intézményt választania gyermeke számára, amely az e törvényben meghatározott nevelést és képzést nyújt, s amely megfelel a gyermek képességeinek, egészségi állapotának, érdeklődési körének, vallásának, világnézetének, nemzetiségi és etnikai hovatartozásának; a szabad iskola- és iskolai intézményválasztás joga az oktatási-nevelési rendszer lehetőségeivel összhangban érvényesíthető.” A törvény természetesen tartalmazza a diszkrimináció tilalmát, illetve előírja az egyenlő elbánás elvének betartását. Diszkrimináció esetén bírósági úton nyerhető jogorvoslat (145. paragrafus). Az adatvédelmi törvény előírásainak betartása mellett a törvény statisztikai célú felhasználásra előírja a tanulók nemzetiségi hovatartozásának regisztrációját. Az új közoktatási törvény módosította az iskolarendszer állami felügyeletéről szóló 596/2003. sz. törvényt is. Az elfogadott kiegészítés (új 13a paragrafus) egyebek között az Állami Tanfelügyelet dolgozói szakmai alkalmasságának feltételeit szabja meg; ezek közé tartozik az államnyelv ismerete, de a munkavégzéssel összefüggésben a kisebbségi nyelv ismerete is. (13a paragrafus 3. bekezdés). Ugyanezen törvény rendelkezik az iskolák nevéről: kisebbségi iskolák esetében a név a kisebbségi nyelven is feltüntetendő. A hivatalos megnevezés kisebbségi változatában kisebbségi nyelven írandó az a községnév, ahol a kisebbségi lakosok aránya meghaladja a 20 százalékot. A szlovákiai kisebbségek szempontjából nagyjelentőségű volt a 416/2001. számú törvény némely hatáskörök átruházásáról a községekre és a megyékre: ezzel a törvénynyel került községi hatáskörbe az elemi iskolák és iskolai intézmények alapítási és fenntartási joga, míg a középiskolák megyei hatáskörbe kerültek. A kérdést komplex módon az 596/2003. sz. törvény az iskolákat érintő államigazgatási feladatok ellátásáról és az iskolai önkormányzatokról rendezte. 60
