Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi támogatások
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának állásfoglalása... A kiszámítható és transzparens pályázati rendszer elengedhetetlen követelménye, hogy a pályázók tudják, mire pályázhatnak és milyen elbírálási mechanizmusnak kell megfelelniük. Kifogásolható, hogy a bizottságokban helyet kaptak a kormányhivatal alkalmazottjai is. Köztisztviselőként ugyanis hozzájuthattak olyan információkhoz, amelyek a pályázókra vonatkoznak, egy ilyen rendszerben kétségbe vonható a pályázati elbírálás anonimitása. Összegezve, komoly problémákat látunk a kisebbségi támogatások elosztásának rendszerében, amelyeket nagyon gyorsan orvosolni kell. Ha ez nem történik meg, folyamatosan élni fog a gyanú, hogy egyéni és más érdekek mentén történik továbbra is a kisebbségi támogatások elosztása. A kisebbségi kultúrák támogatására szánt anyagi eszközök közpénzből valósulnak meg, az adófizetők pénzéből, következésképpen nem szolgálhatnak egyéni, csoport-, hivatali vagy pártérdekeket. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az év elején a készülő kisebbségi kultúrák fejlesztéséről (támogatásáról) szóló törvénytervezettel kapcsolatban megfogalmazta észrevételeit. Ezek az elmúlt húsz év tapasztalatain alapultak. Egy olyan mechanizmus kialakítására tettünk javaslatot, amely minimalizálni tudja a most is tapasztalt anomáliákat, sok esetben ki is iktatja azokat, és transzparenssé, követhetővé, és ami a legfontosabb, ellenőrizhetővé teszi a rendszert. A kormányhivatal munkatársaival folytatott egyeztetésen (2011. február 24.) ezeket az alapelveket előterjesztettük, a legtöbbjében meg is egyeztünk. Bőségesen lett volna idő arra, hogy ezeket a szempontokat az ez évi támogatási elbírálás rendszerében is érvényesítsék. Ez, sajnos, nem történt meg, pedig mindenki számára hasznos lett volna. Főbb vonalakban a következőket javasoltuk és javasoljuk továbbra is: 1. Az anyagi eszközök megítélésére létrehozandó bizottság ténylegesen döntéshozó szerv legyen (kuratórium), tehát az általa hozott döntéseken csak rendkívüli esetben, megalapozott indoklással és a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága (a továbbiakban Nemzetiségi Bizottság) jóváhagyásával lehessen változtatni. A kormányalelnök, illetve a kormányhivatal vezetője a döntéseket csak ellenjegyezze. A mostani helyzet az, hogy a kormányalelnök által létrehozott bizottság csak javaslattevő szerv, semmilyen döntést nem hoz. A javaslatait a kormányalelnök, illetve a kormányhivatal vezetője bármikor és bárhogyan módosíthatja. A nyilvánosság előtt viszont a bizottság úgy jelenik meg, mintha ő hozta volna a döntéseket. 2. A bizottság tagjaira a Nemzetiségi Bizottság tegyen javaslatot, és a kormányalelnök ennek alapján nevezze ki a bizottság tagjait. A Nemzetiségi Bizottság felügyelje a támogatások elosztásának egész folyamatát is. Most a bizottság gesztorának javaslatára (a gesztor az adott főosztály igazgatója) a kormányhivatal vezetője vagy a kormányalelnök nevezi ki és hívja vissza a bizottság tagjait. A Nemzetiségi Bizottság, amely a kisebbségek szervezetei által választott legitim testület, teljesen kompetens lenne javaslatot tenni a bizottság tagjaira, ezzel szélesebb konszenzus teremtődne a tagokat illetően és a legitimitásuk sem lenne megkérdőjelezhető. A támogatások felügyeletét a Nemzetiségi Bizottság most is gyakorolni tudja, de ez hangsúlyosabb lenne, ha a támogatási rendszer belső szabályzatában is rögzítésre kerülne. 548
