Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi támogatások
A SZLOVÁKIÁI MAGYAROK KERÉKASZTALÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A MAGYARORSZÁGI HATÁRON TÚLI TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN* A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottsága 2010. július 16-i ülésén foglalkozott a Szülőföld Alap ez évi döntéseivel, illetve a döntések kapcsán megfogalmazott állásfoglalásokkal és kritikai észrevételekkel. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a szlovákiai magyar intézményrendszer reprezentatív fórumaként egyetért azzal, hogy nyitott, átlátható, minden érdekelt fél bevonásával létrejövő, közmegegyezésen alapuló, mindennemű klientelizmust kizáró, a szlovákiai magyarok szervezeteinek és intézményeinek érdekeit és követelményeit szem előtt tartó, egységes stratégia mentén létrejövő támogatási rendszer alakuljon ki a határon túli támogatások tekintetében Magyarországon. Ennek alappillérei: a kulturális értékek megőrzése, a szlovákiai magyarok életfeltételeinek javítása, a hatékony érdekképviselet, az intézményrendszer fejlesztése és a nemzeti értékeket szem előtt tartó korszerű identitás- és nemzettudat fejlesztése. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az asszimilációs folyamatok megfékezését, a hatékony érdekérvényesítést és a jogvédelmet tűzte ki célul. Ezeknek a célkitűzéseknek nagymértékben sikerült eleget tennünk Szlovákiában és nemzetközi szinten is. Meggyőződésünk, hogy ezek összhangban vannak a magyar kormányzat nemzetpolitikai célkitűzéseivel, már csak azért is, mert az asszimilációs folyamatok megállítása Szlovákiában a legfontosabb közös ügyünk, a hatékony érdekképviselet elérése pedig csak stabilan működő, biztos alapokon nyugvó, sokszínű, szakmailag felkészült civilszervezetekkel lehetséges. Fontosnak tartjuk, hogy a támogatások odaítélésébe elsősorban az érintetteknek legyen döntő szavuk. A szlovákiai magyar civil szektor, az egész kisebbségi intézményrendszer érett és felkészült arra, hogy az őt érintő kérdésekben maga hozhasson döntéseket. A létéről van szó, amiben (meggyőződésünk szerint) az egész közösség és a közösség politikai vezetői is érdekeltek. A korábbi elővéleményezési rendszerek (legalábbis Szlovákiában) éveken keresztül nyitottan, minden érdekelt fél bevonásával működtek, kellő belső nyilvánosságot alakítottak ki és közmegegyezéses döntéseket hozva tettek javaslatokat a magyarországi támogatások elosztására. Ezt a hagyományt újra kellene eleveníteni. * A dokumentum 2010. július 16-án jelent meg. 545
