Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi nyelvhasználati törvény
Thomas Hammarberg ET-főbiztos levele Ausztriáról készített saját jelentésemben foglalkoztam azzal a vitával, amely a helyi földrajzi feliratok német és szlovén nyelven történő kiírásának lehetőségét övezte Karintia bizonyos településein, és azt ajánlottam, hogy az Alkotmánybíróságnak a kérdésre vonatkozó ítélete minden késedelem nélkül alkalmazásra kerüljön. Az ítélet védelmébe vette a kétnyelvű feliratok elvét olyan területeken, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jelentős számban élnek. Ez a megközelítés azt is jelenti, hogy azoknak a helyhatóságoknak, ahol többségben vannak a kisebbségi képviselők, el kell fogadniuk, hogy - amennyiben szükséges - a hivatalos nyelvet párhuzamosan kell használni a kisebbségi nyelvvel. Az ország többségéhez tartozó személyek nem diszkriminálhatók olyan területeken, ahol ők kisebbségben vannak. Oktatás A kisebbségi nyelvoktatás elengedhetetlen a nyelvi jogok védelme és a nyelvek ápolása szempontjából. A kormányoknak arra kell törekedniük, hogy biztosítsák a kisebbségekhez tartozó személyek számára annak lehetőségét, hogy megtanulják a kisebbségi nyelvet, vagy akár oktatásban részesüljenek ezen a nyelven. Mindenekelőtt a kétnyelvűséget kell bátorítani. A kisebbségi nyelvoktatás megfelelő lehetőségéhez való jogot úgy kell alkalmazni, hogy ne sérüljön a hivatalos nyelv tanulásának vagy az azon a nyelven történő oktatásban való részvétel lehetősége. Valójában, mind a Tanácsadó Bizottság, mind a Nemzeti Kisebbségi Főbiztos hangsúlyozta a hivatalos nyelven történő minőségi oktatásjogának fontosságát a kisebbségek számára is. Ez igen lényeges olyan területeken, ahol a kisebbséghez tartozó személyek csak kevéssé vagy egyáltalán nem beszélik az államnyelvet, és ennek eredményeképpen ki vannak rekesztve a közösségi élet lényeges aspektusaiból. A Tanácsadó Bizottság megvitatta ezt a problémát egyebek között Észtországgal, Grúziával, Lettországgal és Moldovával kapcsolatban. Jelentős probléma a legtöbb európai országban, hogy a romani nyelv oktatása, ill. a romani nyelven történő oktatás csaknem teljesen el van hanyagolva - még ott is, ahol jelentős számban élnek roma lakosok. Kapcsolatok a hatóságokkal Annak lehetősége, hogy a hatóságokkal a saját nyelvükön kommunikáljanak, egy másik emberi jogi probléma, amelyet a kisebbséghez tartozó személyek hangoztatnak. Ez a jog a gyakorlatban nem mindig biztosítható teljes mértékben, a korlátozott emberi és pénzügyi források miatt. Mindazonáltal, a Keretegyezmény és a Karta kimondja, hogy a kormányoknak arra kell törekedniük, hogy lehetővé tegyék ezt a kommunikációt amennyire csak lehetséges, ha valós igény mutatkozik rá. Több állam a kisebbségek numerikus nagyságát választotta releváns tényezőként arra vonatkozóan, hogy biztosítson bizonyos nyelvi jogokat, és küszöbértékeket állapítottak meg e célból. Ez a küszöbérték mindenesetre nem lehet túl magas; a Tanácsadó Bizottság egy ötvenszázalékos küszöböt ésszerűtlennek ítélt meg. 475
