Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Kisebbségi nyelvhasználati törvény

Az SZMK nyilatkozata... Előrelépésnek tartjuk, hogy a község kisebbségi nyelvű nevének megjelölése a vas­útállomásokon, buszmegállókon, kikötőkben és repülőtereken is lehetségessé válik. Ennek az újdonságnak az értékéből sokat elvesz, hogy fakultatív módon került megfo­galmazásra, tehát továbbra is csak államnyelven kötelező feltüntetni a fent jelzett meg­nevezéseket. Nagyon fontos és szimbolikus tartalommal bíró előrelépés, hogy a szlovák történel­mi személyiségekről elnevezett dél-szlovákiai településeken is megjelenhetnek a magyar nyelvű helységnévtáblák. A nyelvhasználati küszöb 20 százalékról 15-re történő csökkentése az adott rend­szeren belül pozitív változás. A módosítás azonban a gyakorlatban csak tíz év múlva érvényesülhet. Nyilvánvaló, hogy a törvényalkotók szándéka a mostani állapot konzer­válása volt. De ez különösen a ruszin és a roma kisebbség esetében kifogásolható, ese­tükben alkotmányellenes helyzetet eredményez. Az a feltétel, hogy két népszámláláson kell elérni 15 százalékot a jegyzékre való felkerüléshez, bár elvi szinten racionális, ugyanakkor az eddigi rendelkezéshez képest szigorításként is értékelhető. A felgyorsu­ló asszimilációs folyamatok miatt, különösen a szórványokban, ahol a településeken a nemzeti közösségek (így magyarok is) kisebbségben élnek, inkább jelent reális lehető­séget a listáról való lekerülésre, mint a listára való felvételre. Az asszimiláció által különösen veszélyeztetett városok esetében, ahol felsőbb szin­tű hivatalok székhelyei is találhatók, nemcsak az adott városban, hanem a hivatalok illetékességébe tartozó településeken élők számára akkor is elveszhet majd a nyelv­­használat lehetősége, ha saját településükön a küszöb feltétele továbbra is teljesül. Az Európa Tanács ajánlásait, amelyek azon terület meghatározásának módjára vonatkoznak, ahol a Nyelvi Karta rendelkezéseit alkalmazni kellene, továbbra sem veszi figyelembe a törvény. A Nyelvi Karta szerinti egyedi elbírálásra az egyes nyelvek és az egyes települések vonatkozásában továbbra sincs lehetőség. Teljesületlen elvárások Az elfogadott törvénymódosítás több olyan területen marad adós a problémák megol­dásával, amelyek a szlovákiai magyarok széles rétegeit érintik. Másfél évtizede problé­ma a törvény által biztosított kisebbségi nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítése. A nehézségek elsősorban azokon a településeken jelentkeznek, amelyekben a nemze­ti kisebbségekhez tartozó személyek nem alkotnak többséget. Ezeken a településeken a kisebbségi nyelv napjainkban egyre láthatóbban szorul ki a közéletből. A Kerekasztal jogsegélyszolgálata által fogadott bejelentések is jelzik, hogy ezeken a településeken súlyos gondok vannak a nyelvi jogok problémamentes érvényesítésével. És ez komo­lyan visszahat a polgárok kisebbségi nyelvhasználati igényére és hajlandóságára. Téves és alibista az a nézet, hogy az emberek a meglévő jogaikkal sem élnek. Az elmúlt időszakok politikai alkui révén létrejött kaotikus és bonyolult kisebbségi nyelv­­használati rendszer olyan kihívás elé állítja az állampolgárt, amelyben egy jogi végzett­séggel rendelkező egyén is csak nehezen tud kiigazodni. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a kisebbségi nyelvhasználat átláthatóságát az elfo­gadott törvénymódosítás nem orvosolja. Bár a hivatalok által a településeken is köte­466

Next

/
Oldalképek
Tartalom