Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Kisebbségi nyelvhasználati törvény

Az új kisebbségi nyelvhasználati törvényjavaslatának alapelvei

5. Többnyelvű járás, körzet, kerület és megye az, amelyben legalább egy többnyelvű község található.

6. Ha egy községben a rutén és ukrán anyanyelvű lakosok együttesen elérik a fenti feltételt, a község többnyelvűnek minősül. Az ilyen községekben mindkét nyelv hivatalosnak számít, és a lakosok bármelyiket használhatják.

II. A kisebbségi nyelvek használata hivatalos érintkezés során

1. E törvény rendelkezései azokra az állami, közigazgatási és önkormányzati szervekre és az általuk vagy a törvény által létrehozott jogi személyekre vonatkoznak (a felsorolás követi az államnyelvtörvényt), amelyeknek székhelye többnyelvű községben van (pl. Mezőlaborci Körzeti Hivatal), vagy amelyeknek területi illetősége többnyelvű (pl. Nagyrőcei Körzeti Hivatal, Nagyszombati Kerületi Hivatal).

2. E szervek előtt a kisebbségi nyelveket használni lehet szóban és írásban, beleértve beadványok és dokumentumok kisebbségi nyelven történő elkészítését. A hivatal mindigaz ügyfél által választott nyelven válaszol. Erről a jogáról a hivatal minden lakost tájékoztat.

3. A többnyelvű hivatalok egymással való érintkezésük során használhatják a kisebbségi nyelvet. A nem többnyelvű hivatalokkal való érintkezés során az államnyelvet használják.

4. A többnyelvű hivatalok tárgyalásai államnyelven és kisebbségi nyelven is folyhatnak. A résztvevők minden esetben saját döntésük alapján használhatják az állami vagy kisebbségi nyelvet. A tolmácsolást a hivatal állja.

5. A polgári szertartások (pl. házasságkötés, gyászszertartás) kérésre kisebbségi nyelven is tarthatóak. Többnyelvű községben a kérésnek mindig eleget kell tenni, a többi községben a hivatal saját belátása szerint tehet eleget a kérésnek.

6. A többnyelvű községekben többnyelvűén állítják ki a közokiratokat (pl. anyakönyvi kivonat) és a helyi rendeleteket. Többnyelvű a hivatalos ügyintézés (pl. anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok). A község nyelve hivatalos nyelvhasználatban (pl. a közokiratokon és a községi pecséten) többnyelvű.

7. A többnyelvű községekben kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni a fontos információkat, pl. a veszélyre figyelmeztető és egészségügyi információkat.

8. Kisebbségi nyelven is tájékoztatni kell a lakosságot a községi hangosbemondó, információs tábla, a község honlapja és más műszaki berendezések alkalmazása során.

9. Kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni a hivatalok, az autóbusz- és vasútállomás, a helyi közlekedés megállóinak és az egészségügyi és szociális intézményeknek a neveit. Az autóbusz- és vasúti közlekedésben az utasoknak joguk van kisebbségi nyelven információhoz jutni és jegyet váltani.

III. Kisebbségi nyelvek használata közigazgatási, polgári peres és büntetőeljárásban

1. A többnyelvű hivatalok, bíróságok és büntetőeljárásban eljáró szervek előtti eljárásban szabadon használható a kisebbségi nyelv szóban és írásban, beleértve bizonyítékok és beadványok kisebbségi nyelven történő szerkesztését. Erről a jogáról a hivatalok és bíróságok tájékoztatják az eljárás résztvevőit.

433