Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Jogi tanácsadás
Lancz Attila is az 1991-es népszámlálási adatokra támaszkodik, így a fenti előírások Vágsellyére is vonatkoznak. A fenti törvényi előírások megsértése pénzbírságot von maga után. A kisebbségi nyelvhasználati törvény 4. § (1) bekezdése: „A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a község államnyelvű megnevezése mellett a község kisebbségi nyelvű megjelölését is feltüntetik, mégpedig a község kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a közigazgatási szerv épületein vagy a kisebbség nyelvén kiadott határozatokon, amennyiben ez a megjelölés fel van sorolva a 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben." („V obci podľa § 2 ods. 1 sa popri názve obce v štátnom jazyku uvádza aj označenie obce v jazyku menšiny, a to na dopravných značkách označujúcich začiatok obce a koniec obce, budovách orgánov verejnej správy alebo rozhodnutiach vydaných v jazyku menšiny, ak je takéto označenie uvedené v nariadení vlády podľa § 2 ods. 2.“) Hogyan kell írni helyesen, pontosabban, hogyan van magyarul az, hogy Trnavský samosprávny kraj? Mert sok publikációban Trnava-i Kerületi Önkormányzatként szerepel, és szerintem, az nem jó. Szó szerint: Nagyszombati Önkormányzati Kerület. Az államigazgatási kerületekkel azonos területen működik és nem azonos a korábbi történelmi megyékkel. Szlovákiában a kerület funkciója azonos a magyarországi megyékével, azaz államigazgatási és önkormányzati egységek is egyben. A könnyebbség kedvéért magyarul az önkormányzati kerület esetében használni szoktuk a „megye” kifejezést, míg az államigazgatási kerület megmarad „kerületnek”. Ekképp a kérdésre adott válaszunk: „Nagyszombat megye”. Kire vonatkozik az államnyelvtörvény? A törvény személyi hatálya a lehető legszélesebb. A 2011. március 1-e előtt hatályos törvény 1. § (5) bekezdése értelmében az állami szervekre, a területi önkormányzati szervekre, más közigazgatási szervekre, jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és természetes személyekre vonatkozik. A 2011. március 1-től hatályos államnyelvtörvény már nem tartalmazza a személyi hatályra vonatkozó felsorolást. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy immár senkire sem vonatkoznak az előírásai, hanem azt, hogy mindenkire vonatkoznak, aki az adott törvényi magatartás-szabályozásnál célszemélyként egyáltalán szóba jöhet. így a törvény általában véve ugyanazokra vonatkozik, mint 2011. március 1-je előtt. Természetesen a törvény egyes előírásai pontosít(hat)ják az általában vett személyi hatályt, azaz konkrétan meghatározhatják, hogy az adott rendelkezés konkrétan kire vonatkozik. Azokban az esetekben, kapcsolatokban, viszonyokban, amelyek a törvény tárgyi hatálya alá tartoznak (pl. hivatali ügyintézés, kulturális rendezvények, reklámfeliratok, emléktáblák stb.), az államigazgatási szerv alkalmazottjától kezdve a természetes személyig mindenkinek kötelező jelleggel kell alkalmaznia törvény előírásait. A törvény tényleges betartását biztosítani hivatott szankciók „címzettjei” viszonylag széles körben kerültek meghatározásra. A törvény rendelkezéseinek megsértéséért közigazgatási szervek bírságolhatóak (állami szervek, önkormányzati szervek, Szociális 334
