Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Tokár Géza AZ ELLENÁLLÁS ÉRTELMETLEN? - NÉHÁNY SZÓ A POLGÁRI ENGEDETLENSÉGRŐL Szlovákiában az utóbbi hónapokig csak elvétve találkozhattunk a polgári engedetlenség különféle formáival, már ami a kisebbségi ügyeket illeti. Az utóbbi hónapok során azonban egymás után feltűntek a matricázó aktivisták, a kétnyelvű táblákat állftgató civilek, vagy éppen a kettős állampolgárságukat nyíltan vállaló állampolgárok. Olyan nevüket vállaló, vagy titokban tartó személyek, akik vagy nyíltan törvényt sértenek, vagy pedig a szürke zónában mozognak - mindezt azért, hogy felhívják a figyelmet néhány törvény értelmetlenségére. Megalapozott és „jogos" küzdelmet vívnak, vagy feltűnési mániások? Egyáltalán kívánatos eszköznek, vagy kerülendő dolognak kell tekinteni a polgári engedetlenségi mozgalmakat? A társadalomban meggyökerezett hit szerint az állam által hozott törvények szentek és sérthetetlenek, mindenkire érvényesek és betartandóak. Azaz a hatályos jogszabályok megtagadása és önkényes figyelmen kívül hagyása felületes információk alapján könnyen tűnhet elítélendőnek. Mégis, mi történik abban az esetben, ha egy, a parlament által hozott és az államhatóságok által képviselt törvény rossz? Van egyáltalán esély arra, hogy a hibás rendelkezések önmaguktól megjavuljanak? A polgári ellenállás szorgalmazói szerint ebben az esetben az állampolgároknak kell rámutatniuk a törvények értelmetlenségére, így hathatnak a hatalmat gyakorló politikusokra. Még akkor is, ha a hatályos, de önhatalmúlag visszásnak ítélt törvények megsértése útján teszik mindezt. Semmi sem zárja ki ugyanis azt, hogy a mindenkori hatalom tévedhet (nem tévedhetetlenek!) és/vagy a többség akaratát kényszeríti egy kisebbségre. A demokráciával együtt jár, hogy a többség dönti el, mi a jó és mi a rossz, nem pedig a lelkiismeret. Vajon egy magára adó polgárnak át kell engednie a lelkiismeretét a törvényeknek? Amennyiben egy törvényt rossznak érzünk, különféle módokon fejezhetjük ki ellenvetéseinket. írhatunk petíciót. Tiltakozhatunk választott képviselőinknél, vagy távol tarthatjuk magunkat az adott intézmény aktivitásaitól. Megválaszthatjuk a parlamentbe kedvenc pártunkat. Különféle módokon hallathatjuk a hangunkat illedelmesen. Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor a tiltakozás szelíd módja nem elegendő, mert nem üti át a megoldásban érdekelt hatóságok, politikusok vagy intézmények ingerküszöbét. És az is előfordulhat, hogy az érintett törvény egyszerűen annyira rossz, hogy megalkuvásnak számít még csak a létét is elfogadni. 317
