Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Szalay Zoltán A rendelkezés szövegébe iktatott „rendszerint" kifejezés figyelmeztet, hogy az ország két nyelvi körzetre való felosztása jobbára irányadó jelleggel bľr, s nem jelent szigorú nyelvi határokat. Ezt erősíti meg a 4. § (2) bekezdése, amely szerint valamely cseh nyelvű beadványnak szlovák hivatalos elintézése és fordítva, valamely szlovák nyelvű beadványnak cseh hivatalos elintézése a beadvány nyelvén történt elintézésnek tekintendő. A két nyelv tehát azonos ranggal és szereppel bír az ország egész területén, mint a „csehszlovák” állam- és hivatalos nyelv megnyilvánulási formái. Az állam- és hivatalos nyelv fogalmának kifejtését a nyelvtörvény 1. §-ának további szövege tartalmazza. Három pontban fejti ki az állam- és hivatalos nyelv kiváltságosságának mibenlétét. Demonstratív, nem pedig enumeratív felsorolásról van szó, hívja fel a figyelmünket Gyönyör József. (Gyönyör 1994, 104. p.) A szöveg szerint az állam- és hivatalos nyelv az a nyelv,- amelyen a köztársaság bíróságainak, hivatalainak, intézeteinek, vállalatainak és szerveinek munkája, tevékenysége folyik, ill. amelyen hirdetményeik megjelennek és külső megjelölésük történik;- amelyen az államjegyek és bankjegyek fő szövege íródik;- amely a véderő vezényleti és szolgálati nyelve; a legénységgel való érintkezésben azonban annak anyanyelve is használható. További törvények a csehszlovák nyelv mint állam- és hivatalos nyelv egyéb funkcióiról is határoztak:- ezen a nyelven hirdetik ki a törvények és rendeletek hiteles szövegét (1920. évi 500 sz. törvény);- ez a törvényhozó testület tárgyalási nyelve (1920. évi 325. és 326. sz. törvény);- a tanítási nyelvtől függetlenül minden középiskola és tanítóképző intézet kötelező tantárgya (1923. évi 137. sz. törvény);- a nemzetközi szerződések nyelve;- a köztársaság nagycímere csak ezen a nyelven tartalmazza a „Pravda vítézľ1 jelmondatot és a „Republika Československá" feliratot;- a köztársasági elnök nem tisztán magánjellegű címeres iratait és okiratait ezzel a kör alakú felirattal látják el: „President republiky Československé"-,3- ezen a nyelven íródik az ércből és papírból készült csehszlovák fizetési eszközök, valamint az okmánybélyegek szövege4 stb. 2.3.2. A kisebbségi nyelvek használata Az első Csehszlovák Köztársaság nem ismert külön kisebbségi nyelvtörvényt, a kisebbségek nyelvi jogait alapvetően az 1920. február 29-i 122. sz. nyelvtörvény szabályozta. Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata közötti legjelentősebb eltérés, hogy az utóbbit a nyelvtörvény területi elv szerint szabályozta. Ahogy erre már fentebb utaltunk, ez a fajta szabályozás nem feltétlen állt összhangban a Saint-Germain-en-3. Ez esetben természetesen választani kell a hivatalosan egynek számító cseh és szlovák nyelv között, s ahogy a példákból kitűnik, ilyenkor rendszerint a cseh nyelv kerül előtérbe. 4. Ugyanakkor a végrehajtási rendelet szerint a papír fizetőeszközök értékét azok hátlapján kisebbségi nyelveken is fel kell tüntetni. 30
