Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Jogsegélyszolgálat parlamenti formáció, illetve a kormányzó kereszténydemokraták által a tervezet kapcsán bejelentett „aggodalmak” már eleve nem ígértek túl sok jót. A második olvasat előtt a Jogsegélyszolgálat munkatársai még találkoztak a Most-Híd három parlamenti képviselőjével, hogy javaslatokat tegyenek néhány módosításra. A parlamenti képviselők a törvényjavaslattal kapcsolatban utaltak a parlamentben kialakult kedvezőtlen hangulatra, ugyanakkor a Jogsegélyszolgálat néhány javaslatának megfontolására is ígéretet tettek (végül egyiket sem nyújtották be). Május 25-én a rendkívül éles hangvételű és feszült hangulatú vitát követően a parlament harmadik olvasatban is megszavazta a törvényjavaslatot. A Kerekasztal a Jogsegélyszolgálat közreműködésével nyilatkozatban értékelte az elfogadott törvényt. A Kerekasztal véleménye szerint az eredmény messze állt a Jogsegélyszolgálat által kidolgozott, a szlovákiai nemzeti kisebbségek civilszervezeteivel is egyeztetett törvényjavaslattól. A korábbi „vérszegény” kisebbségi nyelvhasználati törvényben foglalt jogokhoz képest azonban kétségkívül előrelépést jelentett, miközben a gyakorlati alkalmazás garanciái terén is minimális javulást vetített előre. A törvény végső szövegét a köztársasági elnök megjegyzései sem tudták befolyásolni, a törvény a május végén elfogadott formájában 2011. július 1-jén lépett hatályba. A Jogsegélyszolgálat a kisebbségek jogállásáról szóló első, teljes törvénytervezet kidolgozója A rendszerváltás óta többször is felmerült a szlovákiai magyar kisebbség jogállásának kérdése. A problémakör rendezésére több javaslat is született, de érdemi társadalmi vita és politikai érdeklődés híján egyik sem vert gyökeret a köztudatban. A Jogsegélyszolgálat a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának felkérésére 2011 februárjában napirendjére vette egy a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogállását komplex módon szabályozó törvénytervezet elkészítését. Bár, tekintettel a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítására és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységekre, a Jogsegélyszolgálat igazából csak szeptembertől tudott ezzel a témával érdemben foglalkozni, a szakmai előkészítés és a munkatársak közötti szakmai vita viszonylag gyors léptekben haladtak előre. Ennek eredményeképpen szeptember végére már egy többször megtárgyalt koncepció állt rendelkezésre, amelyre építve október közepére konkrét, paragrafizált törvényjavaslat is elkészült. A munka oroszlánrészét Fiala-Butora János végezte el. A koncepció (alapelvek) és a törvénytervezet elkészítésének célja a témával kapcsolatos társadalmi vita kiváltása volt. A témában hiánypótlónak is nevezhető társadalmi vita jó eséllyel tisztázhat13 14 a széles szakmai, civil és politikai nyilvánosság előtt olyan kérdéseket, amelyek elsősorban a szlovákiai magyar közéletet és másodsorban a teljes szlovákiai közéletet legalább húsz éve foglalkoztatják, ám ez a vita sohasem jutott el a konkrétumok szintjéig. Bár a Jogsegélyszolgálat a belső szakmai vitát követően egy konkrét normaszöveget (törvénytervezet) is elkészített, a társadalmi vitát csak a törvény 13. http://www.kerekasztal.org/2011/02/az-szmk-modosito-javaslatai-a-kisebbsegi-nyelvhasznalati-torvenytervezet-tarcakozi-vitajaban/ 14. A jelen összefoglaló megírásakor a társadalmi vita mégjavában folyik. 305
