Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Fiala-Butora János (4) Úradná agenda, najmä zápisnice, uznesenia, štatistiky, evidencie, bilancie, informácie určené pre verejnosť a agenda cirkví a náboženských spoločností určená pre verejnosť okrem matriky, sa v obci podľa § 2 ods. 1 môže viesť popri štátnom jazyku 3a) aj v jazyku menšiny. § 3 (8) Orgán verejnej správy v rámci svojej pôsobnosti v obci podľa § 2 ods. 1 zabezpečuje na požiadanie informácie o všeobecne záväzných právnych predpisoch popri štátnom jazyku 3a) aj v jazyku menšiny. Obec podľa § 2 ods. 1 môže vydávať všeobecne záväzné nariadenia v rámci svojej pôsobnosti popri znení v štátnom jazyku aj v jazyku menšiny; v takomto prípade je rozhodujúce znenie v štátnom jazyku. A nyelvek közötti különbségtétel a közokiratok esetében is jelen van. Az államnyelvtörvény szerint minden közokiratot kötelező kisebbségi nyelven is kiállítani. A kisebbségi nyelvtörvény ezzel szemben felsorolja azokat a közokiratokat, amelyeket kérésre kétnyelvűén kell kiállítani. Az általános felsoroláson kívül a törvény három közokiratot jelöl meg konkrétan, a születési, házassági, és halotti anyakönyvi kivonatot. Fontos tudatosítani, hogy az iratok kétnyelvű kiállítására eddig is volt elvi lehetőség, azonban ennek gyakorlati végrehajtására semmilyen lépés nem történt. Most sem látjuk nyomát annak, hogy készülne az iratminták fordítása, vagy a kétnyelvű sablonok. Bízunk benne, hogy mivel a törvény három konkrét okiratfajtát felsorol, legalább azoknak kétnyelvű változatát elkészítik az arra hivatott szervek. A törvények és más általános érvényű jogszabályok is csak szlovákul kerülnek kibocsátásra. A kisebbségi nyelvtörvény szerint a hivatalos szervek kisebbségi nyelven csak tájékoztatni kötelesek a hatáskörükbe tartozó jogszabályok tartalmáról, nem kötelesek azokat lefordítani. A nyelvküszöb fölötti községnek lehetősége van általános érvényű rendeletéről fordítást készíteni, ez azonban nem kötelessége. Hasonló módon, az államnyelvtörvény a szlovákot teszi meg a teljes hivatali iratvezetés nyelvének. A nyelvküszöb fölötti településeken erről kisebbségi nyelvű változat is készíthető. Általánosságban kijelenthető, hogy a „megengedő kétnyelvűségnek" semmi értelme az írásbeliség területén. Nincs az a hivatalvezető, aki saját alkalmazotti idejét arra fecsérelné, hogy magyar fordítást készítsen azokról a belső dokumentumokról, amelynek úgyis csak a szlovák formája a hivatalos. Hasonló módon, az állampolgároknak sincs szükségük egy nem hivatalos magyar fordításra arról a döntésről, amelynek szlovák változatát is el tudják olvasni. A kétnyelvűség itt azt kívánná meg, hogy a közokiratok sablonjai eleve kétnyelvűek legyenek, az egyéni iratokat (mint például a határozatok, engedélyek) pedig legyen lehetőség csak kisebbségi nyelven kiállítani, hogy a fordítás ne többletmunkát jelentsen. 8. Rendvédelmi szervek államnyelvtörvény § 3 - Používanie štátneho jazyka v úradnom styku (1) Štátne orgány, orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej správy, nimi zriadené právnické osoby a právnické osoby zriadené zákonomô) používajú v úradnom styku štátny jazyk a ich zamestnanci, štátni zamestnanci, príslušníci obecnej polície, príslušníci ozbrojených síl Slovenskej republiky (ďalej len „ozbrojené sily“), ozbrojených 258
