Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Cúth Csaba 4.5.2. A községi krónika a kisebbség nyelvén is vezethető A kisebbségi nyelvtörvény a községi krónikáról a következőket mondja: 3. § (3) A 2. § (1) bek. szerinti községekben a krónika kisebbségi nyelven is vezethető. 2010-ig az államnyelvtörvény úgy rendelkezett, hogy a krónika kisebbségi nyelvű válto­zata csak a szlovák nyelvű fordítása lehet. Ma csupán annyi a megkötés, hogy tartal­milag azonosnak kell lennie, de hogy melyik nyelv a forrásnyelv, azt nem szabályozzák. 5. A kormányalelnök jogkörei Az államnyelvtörvény mintájára a 2011-es módosítás alapján a kisebbségi nyelvekről is kétévente jelentés készül. Ehhez a miniszterelnök-helyettes információkat és írásbeli háttéranyagokat kérhet a közigazgatási, így az önkormányzati szervektől is. 7.a § A Szlovák Köztársaság emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős kormány­­alelnökének jogköre (3) A (2) bekezdés szerinti célból a kormányalelnök jogosult a köz­­igazgatási szervektől információkat és írásbeli háttéranyagokat kérni a kisebbségi nyelv­­használatról hatáskörükbe tartozó területeken. Amennyiben ilyen információkat, háttéranyagokat kér a miniszterelnök-helyettes, az önkormányzatok kötelesek neki eleget tenni, különben szankcióval sújthatják őket. 7.b § (1) A kisebbségi nyelvhasználat területén közigazgatási szabálysértést követ el az a közigazgatási szerv, amely a 2. § (1) bekezdés szerinti községben h) nem nyújt informá­ciókat és írásbeli anyagokat a kormányalelnöknek a 7.a § (3) bekezdés szerint. 6. A szankciókról Az szankcionálható szabálysértéseket az egyes jogoknál megtárgyaltuk. Annyit érde­mes még megjegyezni, hogy a szankció mértékét az államnyeivtörvény szankcióihoz igazították. Kiszabására csak írásbeli figyelmeztetésben meghatározott határidő eltelte után van mód, amennyiben nem hárították el a jogellenes helyzetet. A bírság megállapításánál figyelembe veszik a szabálysértés súlyosságát, következmé­nyeit, az elkövetés körülményeit, a jogellenes cselekmény ismétlését és időtartamát. Bírságot csak a hivatal szabálysértésről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül, legkésőbb azonban az elkövetés napjától számított két éven belül lehet kiszabni. 7.b § (4) Amennyiben a hivatal olyan kötelességszegést állapít meg, amely az (1) és (2) bekezdések szerinti közigazgatási szabálysértés és az írásbeli figyelmeztetésben megha­tározott határidő leteltét követően sem történik meg a megállapított hiányosságok kijaví­tása, a hivatal 50 eurótól 2500 euróig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságot kiszabó eljá­rásra a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály vonatkozik. (5) A bírság meg­állapításánál figyelembe veszik a szabálysértés súlyosságát, következményeit, az elköve­tés körülményeit, a jogellenes cselekmény ismétlését és időtartamát. Bírságot a hivatal szabálysértésről való tudomásszerzésének napjától számított egy éven belül, legkésőbb 244

Next

/
Oldalképek
Tartalom