Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Nemzeti populizmus és választási magatartás A táblázat alapján láthatjuk, hogy a nyelvhatár két oldalán a két szomszéd község lakosai jelentősen eltérő választási magatartást tanúsítanak. A tisztán szlovákok lakta község a nemzetiségileg vegyes terület tőszomszédságában jelentős arányban a nemzeti szociális (nemzeti populista) blokk pártjait támogatja. A szomszédos, vegyesen lakott község a nagy létszámú (betelepített) magyarországi szlovák lakossal (illetve ezek leszármazottaival) kevésbé azonosul a nemzeti populista politikával, bár az utóbbi időben megfigyelhető e pártok támogatottságának a növekedése. Ugyanakkor, összehasonlítva a HZDS, az SNS és a Smer támogatottságának a kölcsönös megoszlását a két községben, a következő feltételezést tehetjük: Újbars választópolgárai a nemzeti populista blokk szociális retorikája iránt fogékonyak, ezért tapasztalhatjuk náluk e pártok választási mutatóinak a növekedését (a Smer és Ivan Gašparovič népszerűségét), Óbars esetében pedig inkább a nemzeti populista retorika érvényesülhet, ami elég egyértelműen összefügg az SNS és a HZDS átlagot meghaladó támogatottságával. A szlovákok választási magatartását tükröző mikroregionális képletek Dél-Szlovákia középső és keleti részén Az Ivan Gašparovičnak a szlovákok között elért választási eredményeit szemléltető kartogramot nézve a nógrádi és a gömöri mutatók szembetűnően eltérnek a Pozsony és Párkány közötti járásokban tapasztaltaktól. Megállapíthatjuk, hogy a regnáló elnök a városokat s néhány magyar (de nem roma) többségű községet leszámítva toronymagasan győzött ellenfelével szemben. A szavazatszámlálásnál a nemzetiségi koefficiens segítségével megállapíthatjuk, hogy számos községben Ivan Gašparovič támogatottsága a nem magyarok körében messze meghaladja a 100, sőt, olykor a 200%-ot. (Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a magyarok többsége Iveta Radičovára szavazott.) Mégis, hogyan lehetséges mindez? A jelenséget olyan közegben vizsgáljuk, amelyben igen jelentős a roma etnikum számaránya. A romák nemzetiségileg a mikrorégió domináns nyelvi közösségéhez alkalmazkodnak, Dél-Gömörben a többségi magyarok, míg a régió északi részén inkább a többségi szlovákok nemzetiségét vállalják fel. Azt azonban le kell szögeznünk, a romák nagy része (a formálisan vállalt) nemzetiségtől függetlenül Gömörben és Zemplénben is nagyrészt Ivan Gašparovičra szavazott. Mindezt négy olyan község példáján mutatjuk be, amelyekben a 2001-es népszámlálási adatok szerint a roma nemzetiségűek aránya nem haladja meg a 6-8%-ot, valós arányuk a helyi közösségben azonban ennél jóval magasabb. Két község - Szútor (Sútor) és Rimaszécs (Rimavská Seč) - a Rimaszombati járás déli részén, a harmadik - Rapp (Rapovce) - a Losonci járásban és végül Deregnyő (Drahňov) Nagykapos közelében (1996 óta Nagymihályi járás) található. 11. táblázat. A 2009-es köztársaságielnök-választás eredményei nagy létszámú roma lakossággal rendelkező községekben, összesített adatok (forrás: a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala) Község Szlovákok %Magyarok % Romák % Gašparovič Radičová G/Sz* Rapp 46 44 6 58.4 41.6 127 Rimaszécs 5 88 6 6.5 93.5 130 Szútor 24 57 19 95.3 4.7 390 Deregnyő 33 58 8 50.5 49.5 153 * Ivan Gašparovič imaginárius választási eredményei a szlovák etnikumra átszámítva 199
