Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Petőcz Kálmán A harmadik modellt Pozsonyhidas képviseli, amelyet csak a második világháború után telepítettek be szlovák lakosokkal. Pozsonyhidastcsak kelet felől határolják magyar falvak, nyugat felől közvetlenül Pozsonnyal szomszédos. A főváros közelsége nyilván hatással van lakosai választási magatartására is, ezért itt ellentétes folyamatot figyelhetünk meg, mint Macháza esetében. Az első parlamenti választás során a nemzeti populista blokk az orszá­gos átlagot meghaladó eredményeket tudott felmutatni a községben, ellenben 1998-tól az átlaghoz képest fokozatosan csökken e pártok támogatottsága, annak ellenére, hogy éppen Pozsonyhidasban jelentek meg elsőként (nyilván nem véletlenül) azok a röplapok, amelyek a magyar autonómia támogatásával vádolták meg Iveta Radičovát. A nyugat-szlovákiai régióból végül még két lévai járásbeli község, Óbars (Starý Tekov) és Újbars (Nový Tekov) adatait vizsgáljuk meg. Óbars homogén szlovák község, Újbars a második világháború előtt vegyes, szlovák-magyar lakossággal rendelkezett, akkor még magyar többséggel. A bécsi döntés értelmében 1938 novemberétől a szlovák-magyar államhatár itt lépte át egy rövid szakaszon a Garam medrét, amely a két községet elvá­lasztja egymástól. Óbars a keleti, szlovák területen maradt, Újbars a magyar államhoz került. A háború után - ismét Csehszlovákiához csatolva - Újbars azon szlovákiai falvak közé tartozott, amelyeket a leginkább sújtott a csehszlovák-magyar lakosságcsere. A magyarul beszélő lakosság jelentős részét Magyarországra telepítették, helyükre alföldi szlovákok érkeztek. így vált magyar többségű községből Újbars szlovák többségű község­gé, viszonylag nagy lélekszámú, Magyarországról áttelepített lakossal. (A szlovákok aránya a 2001-es népszámlálás szerint 85% volt.) Nézzük meg tehát az itt élő szlovákok választási magatartásának képleteit a koráb­bi parlamenti, valamint a 2009-es köztársaságielnök-választások eredményei alapján. 10. táblázat. A szlovákok választási magatartása két szomszéd községben az etnikai határon (forrás: a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, a szerző saját számításai) HZDS SNS ZRS Összesen %-ban "sj" O' Óbars 54.6 9.1 5.3 69.0 O' Újbars 35.8 6.0 9.3 51.1 Szlovákia (szlovákok) 38.9 6.0 7.0 51.9 HZDS SNS ZRS+KSS 0© O' Óbars 45.4 18.3 2.0 65.7 O' Újbars 30.4 6.4 4.9 41.7 Szlovákia (szlovákok) 29.8 10.0 4.6 44.4 HZDS SNS+PSNS SMER (N O Óbars 34.4 10.8 18.3 63.5 o <N Újbars 18.4 3.9 18.1 40.4 Szlovákia (szlovákok) 22.0 7.9 15.1 45.0 HZDS SNS SMER SO O Óbars 3.0 15.2 29.82 68.0 o (N Újbars 7.0 9.5 34.5 51.0 Szlovákia (szlovákok) 10.0 13.3 33.00 56.3 Ivan Gašparovič O' o Óbars 76.3 o (N Újbars 64.7 Szlovákia (szlovákok) 61.5 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom