Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Gyurgyík László Ezt a népszámlálási adatok alapján az ún. koreltolásos módszer segítségével vizsgáljuk meg. Azaz arra fókuszálunk, hogy az egyes évtizedekben milyen arányban csökkent az egyes ötéves korcsoportokhoz tartozó magyarok száma. Ezt követően a 2001. évi korcsoportok szerinti adatokat e változások értékével súlyozzuk. 2. ábra. A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság ötéves korcsoportjainak változása Szlovákiában 1991 és 2001 között (százalékban) Vizsgálatunk gondolatmenete azon alapszik, hogy az egyes ötéves korcsoportokhoz tartozók számát két népszámlálás közti időszakban több tényező befolyásolja. Az egyik leglényegesebb a halálozások száma, mely az idősebb korcsoportok felé haladva növekszik, a másik pedig a nemzetközi vándorlásban keresendő. Első ránézésre az országos adatok szintjén megfigyelhető, hogy az egyes ötéves korcsoportok fogyatkozása a két népszámlálás közti időszakban (meghatározó mértékben a korspecifikus halálozási mutatókkal összefüggésben) az életkor előrehaladásával enyhén növekszik. Az 50-54 évesek korcsoportjától a növekedés egyre nagyobb mértékben gyorsul. Ez a természetes folyamat némileg eltérő módon alakul Szlovákia összlakossága, illetve a magyar és a szlovák nemzetiség esetében. A szlovák népesség korcsoportonkénti fogyatkozása csaknem azonos az összlakosságéval. A magyar népesség ötéves korcsoportjaihoz tartozók számának fogyatkozása nagy vonalakban követi az országos trendeket, azonban a 10-14 és 30-34 évesek ötéves korcsoportjainak csökkenése mintegy 5-7 százalékponttal nagyobb az országos értékeknél. Az idősebb korcsoportok felé haladva az eltérés csökken, de az országosnál nagyobb mértékű magyarságfogyatkozás megmarad. Megfigyelhető, hogy a magyar népesség fogyatkozása ötéves korcsoportonként a 10-14 évesek csoportjától a 40-45 évesek korcsoportjáig legalább kétszer akkora, mint az összlakosság esetében. A legnagyobb eltérés az országos és a magyar népesség korcsoportjainak fogyásában a gyermek- és fiatalkorúak korcsoportjainál mutatkozik. E markáns különbség meghatározó része nem az 142
