Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Orosz Ors Később tapasztaltuk, sokszor sajnos a magyar iskola léte sem garancia erre az utánpótlásra, amit a következő grafikonon láthatunk. Az egyik oszlopban a faluban élő magyarok arányát, míg a másikban a falu alapiskoláit látogató gyerekek közül a magyar iskolát választók arányát látjuk. Egyedül Nagycétényben és Pogrányban jár a gyerekek több mint fele magyar iskolába, közelíti az 50%-ot még Alsóbodok is. Szerintem a koloni és gímesi alapiskolák részben elszívhatják egymástól a diákokat, de elnézve pl. a gímesi iskola weboldalán a szlovák osztályok gyerekeinek neveit, megélhetnének egymagukban is, ha a magyar gyerek magyar iskolába kerülne... Kalandos a helyzet Nagykéren is, ahol a falu kétharmada magyar, magyar iskolába a gyerekek 25%-a jár, és ez a bejáró berencsi magyar diákokkal együttes adat (ha vannak még egyáltalán). Magyarok és magyar iskolát látogatók aránya (%) Nagycétényben sikerült a szentek szobrainak fotózása közben egy defektet összeszednünk, így a polgármester úr ajánlására felkerestük a helyi autószervizt, ahol a mesterrel eljutottunk 10 szlovák mondatig, miután mondta, hogy hát lehet magyarul is ám. Később kiderült, hogy a feltűnően szlovák vezetékneve egy a jellemző, régi cétényi nevek közül. A név nem garancia, lásd Gimeskosztolány sok-sok szlovák Szegény családját. Ezen négy falu után lassan ránk is esteledett, így utunkat Aha felé vettük. Marika néni szülőfaluja mindenképp említést érdemel. Aha kis Zsitva menti település Verebély szomszédságában, s jó pár éve a város részeként van nyilvántartva, így megszűnt mindennemű hivatali kötelezettség a kétnyelvűség betartására (5%-a magyar Verebélynek Ahának köszönhetően). Magyar iskola a háború óta nincs, sajnos itt is jellemző a fiatal korosztály elszlovákosodása. A körülbelül 500 lakosú magyar faluban a magyar élet leginkább a templomra és a pincesorra korlátozódik. Előbbiben nagy szerepe van Marika néninek, aki szervezi a hitélet világi oldalát, s jó pár éve öltözteti hagyományos népviseletbe a falu fiataljait ünnepi alkalmakkor, tartva a szokásokat és a nyelvet. Megható volt látni azt az emlékvásznat, amit néhány éve magyarul írva kapott Marika néni két tucat fiatal köszönetével és aláírásával; mint később kiderült, mindannyian, s már szüleik nagy része is szlovák iskolába járt... Hát ilyen is van, de azt hiszem, elég ritka. 126