Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Orosz Ors VIZUÁLIS KÉTNYELVŰSÉGI FELMÉRÉS (KFK-PROJEKT) A kisebbségi nyelvhasználat a Szlovákiában tapasztalható politikai csatározásoknak köszönhetően az elmúlt hónapokban sokat ragozott témává vált, melynek jelentősége a készülő kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán még inkább fontossá lett. A célkeresztbe elsősorban a magyar kisebbség és az általa lakott dél-szlovákiai vidékek kerültek. Egyesek a szlovákok és a szlovák nyelv elnyomását, mások a magyarok és a magyar nyelv hátrányos helyzetét hangoztatták a nyelvhasználatról szóló vitákban. Meggyőzően érvelni azonban csak hiteles adatokra támaszkodva lehet, ilyenekkel viszont ez ideig egyik fél sem rendelkezett, ugyanis következetes módszerekkel, átfogó módon a kérdést még senki nem vizsgálta. A pozsonyi székhelyű Diákhálózatnak (szlovákiai magyar egyetemista mozgalom) a múltban ugyan már voltak ez irányú próbálkozásai (pl.: The situation of bilingualism in south Slovakia with special focus on the municipalities at the ethnic border near Levice/Léva), de ezek nem öltöttek országos méreteket. Ennek ellenére hasznos vezérfonalként, afféle pilótaprojektként működtek a KFK Projekt beindításakor. A Fórum Kisebbségkutató Intézet megbízásából a Diákhálózat aktivistái valósították meg a dél-szlovákiai települések kétnyelvűségét, pontosabban a magyar nyelv használatának vizuális megjelenését dokumentáló kutatást (KFK - Kétnyelvűségi Felmérő Körút). A Diákhálózat munkatársai 2010. június elejétől szeptember közepéig azokat a településeket járták végig, ahol a magyar lakosság aránya meghaladta a 10%-ot a legutóbbi (2001-es) népszámlálási adatok alapján. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy pontos képet kapjunk a vizuális nyelvhasználati szokásokról. A fotódokumentáció a vizuális kétnyelvűséget, tehát az emléktáblákon, műemlékeken, emlékműveken, település- és utcaneveken, egyéb figyelmeztető táblákon használt feliratokat és azok nyelvét örökítette meg. Emellett a kutatás fontos részét képezte a kérdőíves felmérés, mely a hivatali nyelvhasználatot vizsgálta, de ennek eredményei egy másik tanulmány anyagát képezik (Lásd Mrva Marianna és Szilvássy Tímea tanulmányát ebben a kötetben). A településlista összeállításakor a 10%-os nemzetiségi határ kritériumát vettük alapul, melynek 535 település felelt meg. Ezt aztán történelmi, kulturális szempontok alapján, figyelembe véve az anyanyelvről készült lakossági adatokat tovább bővítettük 540 településre. A települések a 19 járás közt egyenlőtlenül oszlanak meg. Míg az Aranyosmaróti járásban csak egyetlen, a kutatás kritériumainak megfelelő község talál117
