L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
5. Adománygyűjtések a menekültek megsegítésére
Adománygyűjtések a menekültek megsegítésére A komáromi cs. és kir. katonai élelmezési raktár feloszlott tekepálya társaságától az erdélyi menekültek részére 12 drb. tányért, 12 garnitúra evőeszközt, 12 drb. ivópoharat, 6 drb. törlőkendőt, és 1 drb. sótartót kaptunk az erdélyi menekültek számára. Amikor az adományért őszinte köszönetüket fejezzük ki, megjegyezzük, hogy a hozzánk küldött tárgyakat rendeltetési helyére juttattuk.165 A komáromi tanfelügyelőhöz menekült 8 tagú erdélyi rokonságának ellátásához Marcsa József helyi fűszer- és csemegekereskedő is hozzájárult, aki „1 kgr. kockacukrot, 2 kgr. babot, 3 kgr. 0-ás lisztet, 1 negyed kgr. pörkölt kávét, 300 gr. maláta kávét, 2 kis doboz Franck-pótkávét, 12 dgr. mákot, 1 csomag teát, 1 kis üveg rumot, 1 kis üveg Diana sósborszeszt és 4 drb. tojást volt szíves adományozni”166 A Bars megyei Scholler-uradalom rendszeresen segítette a menekülteket, az anyagi támogatáson kívül természetbeni adományokat is kaptak innen: „Scholler Gusztáv, a lévai uradalom vezetője újabb jelét adta nemeslelkűségének, midőn az erdélyi menekültek részére Szakács Viktor plébános és Köveskúti Jenő kérésére tűzifát ajánlott fel és naponkint 25 liter tejet. A szép adomány a legnagyobb elismerésre méltó.”167 A Bars megyei Lévai Őrálló beszámolója szerint karácsony előtt a lévai esperesi hivatal útján több községből is érkeztek pénzadományok, illetve élelmiszereket is gyűjtöttek a menekülteknek. Figyelemre méltó, hogy az összegyűlt pénzösszeget azonban nem közvetlenül a menekülteket segélyező valamelyik Bars megyei bizottságnak, hanem a belügyminisztériumba küldték el. Ez nem volt egyedüli eset, a korabeli beszámolók tanúsága szerint a kutatott terület más településeiről is Budapestre továbbították a pénzadományokat, annak ellenére, hogy az adott településen vagy régióban elhelyezett erdélyi menekültek rá voltak szorulva mindenféle támogatásra. Bars megye több településén is tartózkodtak menekültcsaládok, tehát az lett volna az ésszerű, ha közvetlenül őket segítették volna. Mint ahogy az alsószecseiek tették, akik a Felsőszecsén tartózkodó menekülteknek „ruhaneműt, krumplit, 110 kilogramm lisztet, 70 klgr. babot, zsír, húst, 95 kor készpénzt, Lekéren egy szekér tűzifát, zsák krumplit, káposztát” küldtek.168 A Nyitramegyei Szemle adta hírül, hogy „Gróf Batthyány Vilmos püspök az erdélyi menekültek számára az Alkotmány napilap útján 2000 koronát, a nyitrai székeskáptalan ugyanerre a célra 500 koronát adományozott.169 Szintén ebben a lapban később megjelent hír szerint az erdélyi egyházmegyék kárvallottainak megsegítésére a magyar püspöki kar 200 000 korona segélyt szavazott meg. Hogy a segélyt pontosan kik kapták, arról nem közölnek bővebb információt: 165 Az erdélyi menekülteknek. Komáromi Lapok, 1916. szeptember 16. 5. p. 166 Hazafias adomány. Komáromi Lapok, 1916. szeptember 9. 5. p. 167 Scholler uradalom a menekültekért. Lévai Őrálló, 1916. szeptember 28. 3. p. 168 Adományok az erdélyi menekülteknek. Lévai Örálló - Karácsony, 1916. december 21. 5. p. 169 Adományok az erdélyi menekülteknek. Nyitramegyei Szemle, 1916. szeptember 17. 4. p. 70
