L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
4. A menekültek fogadása és elhelyezése
A menekültek fogadása és elhelyezése A menekülés tervezett rendjének módosulása következtében előállt káosszal kapcsolatban a Gömör-Kishontban is szó volt: „A hirtelen áradattá dagadt menekülés halomra döntött minden olyan intézkedést, a melyet normálisan lebonyolódó állapothoz mértek, nem volt sem elég szállító alkalmatosság, sem elég táplálék a földönfutók részére, ami még növelte a zavart és a szenvedést. Az éhségtől és félelemtől gyötört ember lelke a halluczinácziónak is áldozata lett, rémesebbnél rémesebb hódítások kisérték őket Magyarországon.”125 A pánik kialakulásához nem kis mértékben járult hozzá Mailáth Gusztáv gróf, gyulafehérvári püspök főrendi házban elmondott beszéde, amelyet a lapok egy része is közölt. A püspök nyolcezer erdélyi menekült gyerek pusztulásáról beszélt,126 viszont rövidesen bebizonyosodott, hogy az általa elmondottaknak nem volt valóságalapja, mivel azonban több lapban közölték a beszédet, sokan elhitték a rémhírt, ami elég nagy pánikot keltett a menekülők és az ország lakossága körében. Ezért a sajtó igyekezett minél előbb megcáfolni a hírt, hogy megnyugtassa a lakosságot. A Gömör-Kishont ekképpen tájékoztatta olvasóit: „...Csodálatosképpen a nemes szándékú erdélyi püspök sem tudta mérlegelni a kínos napok benyomása alatt, hogy minő végzetes következményei lehetnek a hiszékenységnek. Az ezrekre menő gyermekek halála, amiből az ijedősebb vagy gyöngébb kritikájú agynak egyenesen ugyanannyi gyilkosságot szedtek mesébe, szerencsére a túlontúl izgatott fantázia szüleménye volt.”127 Több megyeszékhely pályaudvarához hasonlóan Hont megye székhelyére, Ipolyságra is több menekültet szállító vonat érkezett különböző időpontokban és napszakokban. 1906. szeptember 2-án mindjárt két szerelvény is befutott, az első Brassóból indult és már öt napja volt úton. Az utasok megvendégeléséről és elhelyezésük módjáról a Honti Lapokban többek között az alábbi sorok olvashatók: Megkapó látvány volt, mikor a vonatból kiözönlött mintegy negyven főnyi gyereksereget a hölgyek kávéval, kaláccsal, gyümölccsel és sok nyalánksággal elhalmozták, míg a férfiak közt teát és szivart osztottak szét. A mintegy másfélszáz főnyi, Sepsiszentgyörgy, Bácsfalu és Hosszúfaluból menekült, nagyrészt vasutasok és hozzátartozóikból álló tömeget nagy közönség kísérte a Wolner-szállóba, ahol terített asztal várta. Öt napi fáradalom után új otthonukban az volt az első családias jellegű meleg étkezésük. Ezután a menekültek nagy hatósági gondossággal előkészített elhelyezése következett a magánosok által önként felajánlott lakásokban, s a vasúttól egész napon szállították a menekültek szegényes, hiányos motyóit, mit nagy fejvesztettség közben össze tudtak kapkodni. Akadt közte baromfi és sertés is (...) Este fél kilenckor érkezett meg a menekülők második vonata. Az utazásban eltörődött menekülőket, különösen a nőket 125 Az erdélyiekért. Gömör-Kishont, 1916. október 8. 1. p. 126 Felvidéki Újság, 1916. szeptember 30. 2. p. A beszédet 1. a Mellékletben: 146. p. 127 Az erdélyiekért. Gömör-Kishont, 1916. október 8. 1. p. Az írást teljes terjedelmében 1. a Mellékletben: 413. p. 57
