L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)

19. Melléklet

Melléklet megye márczius 20-án megtartott közgyűlésén 100 000 koronát szavazott meg az erdé­lyi helyiségek újjáépítésére, melyeknek lakói a magyar állameszméhez hűen viselkedtek s amelyekben magyar iskola és óvoda van, vagy építtetik. Gömör-Kishont, 1917. április 8. 5. p. 19.18. Rozsnyó: Rozsnyói Híradó; Sajó-Vidék —Rozsnyó, 1916-------------------------_ XXXiX évfolyam 3j szám Szootomber 24 RozsNYói Híradó magjei.niK nazaaaiat agyai«r : vasárnap K.» ' Haranyó. Andráaay 0. atea 78. hava az eléflzetn.ek hír PÄS ** • MóthiWáaért vaaatkoit ftlaiálalaaak iaten.Mk r.l.U. aWrkxua ZTOK KIRÁLY Eli Tiraaaaht «Y LÛS2LÔ ftžatnai arak é,rr* ® korona Fél érre ♦ korona Mwod érrn 2 korona tt*r ..ára 2« Ml* NyMt-tán kózleatényok ára aoraaklat 50 «Mér Román harctér (...) Annyit máris megállapíthatunk, hogy a románok megállották ott és akkor, ahol és amikor mi egyes területek önkéntes, harc nélkül való kiürítését abbahagytuk. Hiszen szomorú, hogy ezeket a területeket az oláh horda oly könnyű szerrel megszállhatta, szo­morú, hogy több százezer magyar székely vérünk hajléktalanná, bujdosóvá vált, de ezen már túl vagyunk és olyan erős lélekkel fogadjuk e csapást, hogy csak újabb fegyvert ková­csolunk belőle az orvtámadó, hitehagyott „szövetséges” ellen. Annyi keserv, düh és gyűlö­let gyülemlett a családi fészket védő magyar katona leikébe, hogy az oláh pópák minden imádkozása is fabatkát fog érni annak a román bakának, akire a magyar-székely hősök bosszúálló kardja rá fog sújtani. Meg kell állapítanunk továbbá, hogy a román csapatok csak a határszéli területig jutottak el, így az első napok pánikjának sajnálatos, bár érthető következménye volt, hogy oly területekről is elmenekültek a magriadt emberek, ahonnan nem kellett volna menekül­ni és amelyeket remélhetőleg, sőt szinte bizonyosan sohasem kell elhagyniok. Mert ott a magyar hősiesség védelme alatt teljes biztonságban érezheti magát a polgári lakosság. A megokolatlan menekülést azért kellett felhoznunk, mert ez megnehezítette azoknak a biztonságba jutását, kiknek valóban szomorú okuk volt rá, hogy családi fészkeiket és házi tűzhelyüket elhagyják. Meg kell állapítanunk végül, hogy az erdélyi helyzet katonailag is teljesen megváltozott az első háborús hét elmúltával Együttműködő gyalogságunk és tüzérségünk meghiúsított minden román előrenyomulást. Az ellenséget megállítottuk, és bízunk seregeink hősies­ségében, hogy az elkövetkező komoly csatában meg is verjük és örökre elvesszük a kedvét attól, hogy a lábát a magyar szent földre próbálja tenni. A mi sikeres deffenzívánkkal egy­idejűleg diadalmasan kezdődött és győzelmesen folytatódik románterületen a német-bol­gár csapatok offenzívája... 422

Next

/
Oldalképek
Tartalom