L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Erdélyrészi moratórium A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara figyelmezteti a kerületében lévő kereskedőket és iparosokat, akik az erdélyrészi néhány vármegyében lakó közönséggel (Alsófehér, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kisküküllő, Krassó-Szörény, Marostorda, Nagyküküllő, Szeben, Udvarhely vármegyék) üzleti összeköttetésben állanak, hogy a pénztartozások tekintetében moratórium engedélyeztetett. Részletes felvilágosítás nyerhető a miskolczi keresk. és Iparkamaránál. Gömör-Kishont, 1916. október 6. 2. p. Az erdélyiekért Megmozdult Gömör is s hétről-hétre számot adhatunk arról, hogy kik azok, akik kötelességüknek ismerik anyagi erejüknek támogatását nyújtani azok felé, kik a magyarság mártírjaiként szétszóródtak az országban. A menekülők egy része Gömörbe is eljutott, s immár nyugalmas helyen folytathatja zaklatott életét. Kisebb hullámzás még mindig jelentkezhetik, elkésett vándorok, vagy az alkalmasabb tartózkodási helyre menők még mozgalomban tartják a nyilvánosságot, ez minden nagyobb helyváltoztatásnál is igy szokott lenni a természetben és az emberi életben. De nagyobbára helyreállott bizonyos rend és megnyugvás a szerencsétlen seregben, a melynek el kellett hagynia otthonát. A katasztrófával egyméretű riadalmat éppen ez a rögtönösség okozta. Elképzelni valami békés polgári fészekben ülve, bizony lehetetlen teljes képében azt a megrázó ijedelmet, öntudatlanságig fajult kétségbeesést, a mely megszállja azt az embert, kit azzal a riasztással űznek ki otthonából, hogy vérengző rablóhad tört a határba, talán perczek múlva rátör a házára, hogy ne csak kifossza, hanem föl is konczolja családjával egyetemben. Nem kellett nagyon kiszínezni ennek rémítő értelmét Erdélyben, a hol az öregek eleget beszéltek az 1849iki rémnapokról, vérfürdőkről, lángsírokról. Ez a félelem természetesen megzavarta a közvetlen veszedelemtől távol állók fejét is. A hirtelen áradattá dagadt menekülés halomra döntött minden olyan intézkedést, a melyet normálisan lebonyolódó állapothoz mértek, nem volt sem elég szállító alkalmatosság, sem elég táplálék a földönfutók részére, a mi még növelte a zavart és a szenvedést. Az éhségtől és félelemtől gyötört ember lelke a halluczinácziónak is áldozata lett, rémesebbnél rémesebb hódítások kísérték őket Magyarországon. Csodálatosképen a nemes szándékú erdélyi püspök sem tudta mérlegelni a kínos napok benyomása alatt, hogy minő végzetes következményei lehetnek a hiszékenységnek. Az ezrekre menő gyermekek halála, amiből az ijedősebb vagy gyöngébb kritikájú agynak egyenesen ugyanannyi gyilkosságot szedtek mesébe, szerencsére a túlontúl izgatott fantázia szüleménye volt. Miután azonban a menekülés legnagyobb kalamitásain immár túl estek szerencsétlen embertársaink, a hivatalos eljárással karöltve működő társadalmi akczió is eredményesebben és higgadtabban gondoskodhatik az igazi reális feladatról, a menekültek ideiglenes megélhetéséről, részint segély, részint munkanyújtás útján. Amennyiben csak kivihető, legméltóbb és legczélszerűbb segítés a munkanyújtás s ebben a tekintetben alispánunk komoly szavú felhívása méltó keret a társadalom segítő tevékenységéhez. Gömör-Kishont, 1916. október 8. 1. p. 413
