L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
3. Hova érkeztek menekültek?
Hova érkeztek menekültek? Nemesócsa 15, Ógyalla 12, Perbete 66, Szentpéter 26, Szímő 19, Tany 12, Udvard 40.68 A kimutatásban szereplő, ma Szlovákia területén található települések nagy részét korábban egyetlen Komáromban megjelenő lap sem említette. Más megyékhez hasonlóan a Komáromiba is kerültek olyan menekültek, akik nem maradtak az eredetileg számukra kijelölt helyen, hanem inkább a rokonaikhoz költöztek, amennyiben azok hajlandók voltak befogadni őket. Mirtse Lajos komáromi tanfelügyelőhöz például két 4 tagú család érkezett Hunyad megyéből, Borbátvíz és Govásdia községekből.69 A korabeli sajtóhírek tanúsága szerint tehát Komárom vármegyében a menekültek száma 5000 körül lehetett, s az egykori megye ma Szlovákia területén található települései közül az alábbiakban biztosan voltak menekültek: Apácaszakállas, Bagota, Csallóközaranyos, Csicsó, Gúta, Hetény, ímely, Izsa, Kamocsa, Kolozsnéma, Komárom, Lakszakállas, Madar, Marcelháza, Megyercs, Nagykeszi, Nagymegyer, Naszvad, Nemesócsa, Ógyalla, Perbete, (Komárom)Szentpéter, Szímő, Tany, Udvard. 3.6. Liptó vármegye A Liptó vármegyébe érkezett menekültek száma a sajtóhírek alapján nem derül ki. Egy szeptemberi hírben viszont a Liptó címen megjelenő helyi lap megemlíti, hogy a sepsiszentgyörgyi Kiinger Henrik cégét Liptószentmiklósra telepíti, ahol szövőgyárat kívánt építeni: „A sepsiszentgyörgyi gyárból úgy látszik, sikerült a munkásokat, anyagot és a gépek egy részét megmenteni. A gyár, mint értesültünk, részben a Stark-féle szeszfinomító egyik helyiségében, részben a „Fekete sas” termében, esetleg más helyiségekben lesz ideiglenesen elhelyezve.”70 Decemberben már azt írták, hogy a cég rövidesen „üzembe helyezi egy-két provizórikus műhelyét. A cég által megvett telken már októberben kezdett egy nagyobb gyárépületet építeni, melyben most is serényen folyik a munka. A cégnek azon tervét, hogy Liptószentmiklóson nagyobb üzemet létesít, a háború siettette...”71 Egy következő hírből egyértelművé válik, hogy a gyárban erdélyi menekülteket is alkalmaztak, ugyanis egy helybeli szűcscég 30 darab szőrmemellényt és ugyanennyi szőrmesapkát adományozott a Vöröskereszt helybeli fiókjának, amely a Kiinger cégben dolgozó erdélyi menekülteknek juttatta el az ajándékot. Tehát 30 erdélyi menekültet mindenképpen alkalmaznia kellett a cégnek, ami alapján feltételezhető, hogy az alkalmazottak egy része családos lehetett, így az erdélyiek száma akár a százat is meghaladhatta.72 68 Az erdélyi menekültek hazatérése. Komáromi Újság, 1916. december 7. 2. p. 69 Hazafias adomány. Komáromi Lapok, 1916. szeptember 9. 5. p. 70 A Klinger-gyár Liptószentmiklóson. Liptó, 1916. szeptember 17. 3. p. 71 A Kiinger cég építkezései Liptószentmiklóson. Liptó, 1916. december 24. 4. p. 72 Liptó, 1917. január 14. 3. p. 38
