L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet inkább arra törekedjék, hogy a nagyobb gardák vegyék magukhoz a kisgazdákat, szekérrel, lovai, tehénnel és a megmentett gazdasági eszközeikkel együtt. Biztosítani kell a menekülő gazdáknak az állatállományuk megmaradását, mert aaqk pótlása szinte leküzdhetetlen akadályokba fog később ütközni. Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. szeptember 13. 5. p. Köszönetnyilvánítás Az Apollo kőolaj finomító gyár részvénytársaság 10.000 koronát adományozott azzal a rendeltetéssel, hogy felerészben az erdélyi menekültek javára, felerészben pedig a város szegényei részére fűtőanyag és élelmiszer beszerzésére felhasználtassék. Midőn a rendeltetésnek megfelelően intézkedtünk, egyúttal ezen bőkezű és nemeslelkű hazafias adományért a legőszintébb s legmelegebb köszönetünket ezúton is kifejezzük. A városi tanács Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. szeptember 13. 6. p. Â háború aktualitásai. Hazai romáig akikről van szó A Magyarországon lévő nemzetiségek között számra nézve legnagyobb a román nemzetiség. Természetes, hogy amikor, az álnok Románia hadat üzent és betört Erdélybe testvéreit „felszabadítani", az ország vánkozásteljes érdeklődése a hazai románok felé fordult'. Nyugodt bizakodással és kevés kétséggel tekintettünk foléjiik ée hitünk egy pillanatra sem ingott meg abban, hogy Erdély románjai szilárdan ragaszkodnak igazi hazájukhoz és aa oláh feilszabaditási kísérletet éppen olyan elszánt mozdulattal utasítják viszsza, mint azt a tiroliak tették, az olasz „felszabadítókkal“ szemben. A hazai románság általános nézeteiről és nyílt állásfoglalásáról hamarosan merültek fel tünetek, amelyek igazolni látszottak feltevéseinket. Először is a románok vezetői tettek minden felszólítás nélkül hüségi nyilatkozatot. Később aztán arra az elhatározásra futották, hogy egységesen kell kidomborítani az egész itteni románság érzelmeit olyan demonstráció alakjában, amelyből Románia is ilevonhatju u konzekvenciát és beláthatja, bogy felszabadításából senki sem kér. Ezt a demonstrációt Maugra Vazul beiktatási aktusa alkalmával rendezik, amelyen majd a lehető legimpozánsalibau juttatják kifejezésre a hazai románság államliüségét. Legtöbb bizalmat és megnyugvást Ikelthet bennünk az a tudat, —r aminek több oldalról való megerősítése Erdélyből érkezett — hogy a magyarországi románcig nagy tömegei együtt menekülnek a hontalanná vájt székelyekkel és szászokkal. Vájjon mit szál ehhez a tényhez ellenségeink hivalkodó kórusa, mely a győzelem esélyei közé feltétlenül besorozta az erdélyi románság lázadását és az ennek nyomában várható testvórhábcrutľ Kétségtelen, hogy l'élszázaddal ezelőtt másképen viselkedtek románjaink a Király hágón túli országrészben. Kétszázad nem bosszú idő a történelem nagy epocháinak iramában és hogy ennyi idő alatt mégis átalakult az egész helyzet, hogy visszafelé kezdett foJyn' egy hatalmas érzelem-folyam, az alighanem annak a tapintatos, emberi bánásmódnak a gyümölcse, mely a magyar kormányzás vezérelveit nz utóbbi időben tényékké emelte Igen nagy dolog ez: a politikai éleslátás diadala az úlom'átók fantáziái felett- Gogu és Lukácsiu ábrándjait, n nagy Romániához való tavtozás hite és reménye nem csábítják már a mi román nemzetiségeinket, hogy miattuk testvórgyilkosokká legyenek a békés kecskepásztorok és tutajeregetők. Hisszük és látjuk, bogy a békés állami jogvédelem éretöbb és értékesebb politikai kincs, mint a csalásra és hitszegésre alapított politikai míg y rálátás. íme: nyitva vannak a Kárpátok kapui dél felé és a felszabadítók vad harci kiáltásokkal csábítják magukhoz rokonaikat, miért szedik hát össze kis vagyonkájukat s mért menekülnek titokban, éjjel, biztosabb tujak es fegyveres jogvédelem felé ? Azért, amiért békás időben sem volt soliu számottevő román irredenta. Azért, mert a nép önmagában undorodik a 'háborútól, a politikától és népbolouditástól egyaránt; ez a nép munkát ts békét akar, a termelés és piac- lehetőségét. Szabadságot és jólétet koros a román nép, nem 373