L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet tálán magyar-székely testvéreinket kell, hogy „nagy emberségesen vendégül” lássuk. Azt mondhatják sokan, hogy ők eddig is sokszor adakoztak. Most is meghozták az áldozatukat néhány koronával. De ez-e az a nagy emberség, melyet meg kell cselekednünk? Kinek van 30-50-60 holdja, sok darab marhája, gabonája, mindene bőséggel, e célra adott 3-5 koronával sőt húsz-harminccal is megcselekedte-é a nagy emberséget? Mi ez ama mérhetetlen áldozathoz, amit menekültjeink hoztak hazánkért, avagy szenvedtek el érte? Kiknek otthon mindenét tűz emészti fel, vagy ellenség rabolja el. kik mindenüket elveszítve (némelyik 50-100 ezreket) most koldusszegényen maradnak e nagy világban! Hát nem megmérhetetlenül boldogok és gazdagok vagyunk-e mi e bujdosókhoz képest? Hát nem érezzük-e, hogy most jött el számunkra a jó cselekvésnek az ideje: a hajléktalannak szívesen ajtót nyitni, az éhezőnek kenyeret nyújtani, könnyeket törülni, bánatot egyhíteni!? Nem közönséges emberséget kell most cselekednünk! Most kell megmutatnunk, hogy mi akarunk, mert tudunk, van hozzá módunk: nagy emberséget is cselekedni! Nem 2-3 koronával (aki tehetősebb), hanem sokszoros összeggel, sőt terményeinknek, ennivalónknak nagyobb mértékével, melyet hozzon ki-ki az áldozatgyűjtés illendő helyére! Ezt megtehetjük, meg kell tennünk, az isteni lélek ereje kell, hogy erre kényszerítsen bennünket! Büszke és nemes faj, hírneves magyarság! Nagy voltál Te a szenvedésben, a tűrésben, a nélkülözésben, az üldöztetésben számtalan esetben, de nagy az áldozatban, a testvéri jótevő szeretet cselekvésében is egykori, dicső eleidben. Most mutasd meg, hogy méltó vagy a dicső ősökhöz! Én magyar népem! Én hiszem: Te tudod most is, mit kell cselekedned! Tudatában vagy kötelességed felséges komolyságának. Érzed, hogy fogva tartja szívedet a bizonyságtevési alkalom kényszerítő ereje s cselekvésre nyújtja ki kezedet. Fel hát a szívekkel és kezekkel, hogy bizonyság pecsétjét nyomd reá testvéri áldozatkészségedre látható jelekkel. Boldizsár György Lévai Őrálló, 1916. szeptember 21. 1-2. p. — Képviselőtestületi közgyűlés. Léva lést tartott. Polgármester részvéttel eralé\ kezet r híög""Tolrt aHstván-y árösFH^éjpehüBó— liäláláTÓk—Miijd-megállapitotta-ii-lťôifgyälés— az özvegy évi nyugdiját 10f)0 koronában és 200 kor. neveltetési pótlékot szavazott meg számára. Bejelentette polgármester, hogy 517 erdélyi menekült van' városunkban, ezek közül 1121 a közöskonyháról Kiyy ingyen ellátási, a többi maga gondoskodik ellátásáról. Bejelentette polgármester, hogy a belügyminiszter 10 ezer korona segélyt küldött a menekültek támogatására. Megszavazta a közgyűlés a városi tisztviselők, alkalmazottak, szolgák, rendőrök háborússegélyét és előlegét a törvény idevonatkozó intézkedéseinek megfelelőkig. Az állami fogzaszlási adót -38000 korona összegben váltotta meg a város. .Jóváhagyatott a kereskedő és iparos tanonciskola 19X5. évi zárszámadása. Kónya József nyugalmazott 325
