L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Az erdélyi menekültekért Erdélyi testvéreink, kiket még nem lehet otthonukba visszatelepíteni a hadműveletek közelsége miatt, a vármegye területén elosztva élnek új ideiglenes otthonukban. Az állam gondoskodása mellett a társadalom sem feledkezik meg róluk. A megyei menekült bizottság elnöke, kétezer lábbelit rendelt számukra. Ezekből 500 darab gyermekcipő már kiosztásra került. A helybeli cs. és kir. anyaggyűjtő állomás (Bergestelle) a pozsonyi katonai parancsnokság rendeletéren körülbelül 200 pár férfibakancsot és néhány női gyermekcipőt szállított a menekültek részére. Wachenhusen ezredes fő intendáns a saját találmányú fatalpú cipőket gyártatja a menekültek részére. Ezek a cipők igen masszív, erős és tartós anyagból készülnek. A kolozsvári Turul cipőgyárból is érkezett 80 pár fatalpú cipő, melyek igen tetszetősek és könnyűek. Kürthy István a város szegényei részére egyelőre 150 pár lábbelit küldött át a rendőrkapitányi hivatalhoz, hol azok pár koronán a gyári ár negyedrészén kerülnek forgalomba. Ezekre igen sok a jelentkező. Szóval a menekültek a téli ruházatának a legfontosabb része: a lábbeli kérdés megoldottnak tekinthető. Erre a célra 20 000,- K állami segélyt utalt ki a belügyminiszter a főispán kezeihez. Erdélyi menekültek javára legutóbb befolyt adományok: Ifj. Csala Kristóf Udvard K 5.-, Matuska István 50 K, Kohn Miksa Ács 60 K, Rosenthal Lajos Környe 100,- K, Keszegfalva gyűjtése 137,20 K, Dunaradvány gyűjtése 138, 32 K... Komáromi Lapok, 1916. november 25. 4-5. p. Utazás Erdélybe A vérmegyei hivatalos lap közli, hogy az erdélyi hadszíntéren vasúton ezidőszerint Szászrégenig, Székelyudvarhelyig, Kőhalomig és Nagyszebenig lehet utazni. Komáromi Lapok, 1916. november 25. 7. p. Az erdélyi menekültek figyelmébe Balogh Albert csikszentkirályi lakos (most Lakszakálloson tartózkodik) keresi Balogh Pál nyug. kántort és András Györgynét. Mákszem Istvánná (most Marcelházán lakik) keresi Osztojka Jánosnét. Tamás Teréz 14 éves, csikdánfalvai illetőségű lány, Brassóból menekült keresi szüleit, Tamás Jánost és feleségét Csáki Juliannát. Értesítést Roszicska Sándor Marcelháza címre. Komáromi Hírlap, 1916. november 26. 5. p. 310
