L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kassai színház menekülése Brassóból
A kassai színház menekülése Brassóból A románok kiűzése után időközben kiderült, hogy a társulat ingósága épségben vészelte át a románok uralmát Brassóban. Már napok előtt érkezett a színházhoz az első örömhír, hogy Brassóban épségben megtalálták a színház díszlet- és ruhatárát a színészek podgyászával egyetemben. Tegnap háromheti szabadságra Kassára érkezett Somló József, a társulat katona-tenoristája egy prágai kaszárnyából, aki szintén jó híreket hozott. Budapesten hallotta a Brassói Lapok szerkesztőjétől, hogy a románok semmi kárt nem tettek a színházban. A reménykedő társulat most a hiteles híradást Faragó direktortól várja, aki a múlt héten újból elindult Brassóba, s a hírek szerint Szterényi József nyug. államtitkár társaságában sikerült is eljutnia a felszabadított városba. A direktort a színháznál hétfőre várják vissza.26 A színigazgató, miután a Brassóba utazva személyesen is megbizonyosodott róla, hogy nem érte kár a társulatot, Budapestre visszaérve az alábbi táviratot küldte Kassára: „Most érkeztem Brassóból. Színház és holmik kevés kárral épek. Vasárnap délben érkezem. Igazgató.”27 Miután hazatért Kassára, azonnal beszélgetést készítettek vele, amely Faragó Ödön a visszafoglalt Brassóban címmel jelent meg. Az általa elmondottak egy részlete: ...Nagy meglepetésünkre Brassó vasúti állomását teljes épségben láttuk viszont, de a raktárakat felgyújtották az oláhok. Még akkor is füstölögtek... A városba, amely ma még szorosanvett hadterület, nem szabad még a polgári lakosságnak belépni. Én is csak Szterényi képviselő úr szíves intervenciójára kaptam rövid két órai tartózkodásra katonai engedelmet, de előre meg kellett mondanom, hogy azt az időt is pontosan hol fogom tölteni. Természetesen egyenesen a színházhoz siettem, melyet teljesen sértetlenül találtam. Bizony, hevesen dobogott a szívem, mikor a főkapitány mellém adott emberével átléptem a kaput. A hatósági közeg leszedte az ajtóról a pecsétet és benn voltam az én visszafoglalt brassói színházamban. Kimondhatatlan boldogságot éreztem, amikor mindenünket sértetlenül megtalálta, kivéve egy leszögezetlen ládát, melyből közös tiszti egyenruháimat vitték el az oláhok. A holmik megtekintése után az ajtót újból lepecsételtük s én bemondott programomhoz híven a Korona-kávéházba tartottam, amely az invázió hat heti ideje alatt teljes üzemben állott...28 Kassa városa közben 4000 koronás szubvenciót hagyott jóvá a színtársulat részére, azonban miután kiderült, hogy a színtársulat holmija Brassóban épségben megmaradt, Faragó Ödön lemondott erről az összegről, s döntéséről a sajtóban is megjelent levélben tájékoztatta a városi tanácsot.29 26 Jó hírek a színháznál. Felvidéki Újság, 1916. október 28. 3. p. 27 Megvan a színházi felszerelés. Felvidéki Újság, 1916. október 29. 28 Felvidéki Újság, 1916. október 31. 2. p. 29 Faragó direktor lemond a városi segélyről. Levél a tanácshoz. Kassai Újság, 1916. november 3. 2. p. 26
