L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Komárom thjf. szab. kir. város polgármesterétől. 30. ein. 1916 Segítőakció Sürgős felhívás F. Szabó Géza polgármester az erdélyi menekültek érkezése esetére a következő sürgős értesítést bocsátotta ki: A legújabb harctéri események következtében számolnunk kell azzal, hogy az erdélyi menekültek, családi tűzhelyeikből kiűzött véreink már a legközelebbi napokban rászorulnak városunk vendégszeretetére. Sértőnek találnám még a feltevést is, hogy városunk hazafias közönségének buzdító szóra van szüksége akkor, amikor a könyörületes jó szivi rányitja az önzetlen segítő kezeket. - Az ügy adminisztratív sikere érdekében azonban felkérem polgártársaimat, hogy akik a menekülteket lakással, vagy ellátással, természetben, vagy pénzben való segítséggel hajlandók ellátni, a rendőrkapitányi hivatalban Mihola János tb. főkapitány úrnál sürgősen jelentkezni szíveskedjenek. Megnyugvással vesszük tudomásul, hogy városunkban minden eshetőségre kész gondoskodás történik, ha netán menekülők kopogtatnának az ajtókon. A város befogadási képessége egész terjedelmében szerencsétlen erdélyi véreink rendelkezésére áll. Komáromi Lapok, 1916. szeptember 2. 2. p. Adományok Színtársulat az erdélyi menekülteknek A városunkban időző Szabados-féle színtársulat folyó hó 8-án, péntek este az erdélyi menekültek fölsegítésesre tart előadást. Az előadás egész jövedelme a jótékony célt fogja szolgálni. [Szabados László erdélyi, s a színtársulat is zömében erdélyiekből állt] Komáromi Hírlap, 1916. szeptember 3. 1. p. A mozdony nyög a nagy tehertől, mintha a síró, a jajgató szavakat maga is átérezné s a szívettépő fájdalom átragad az erdélyi menekültekről. Mindenüket magukkal hozzák, amijük van. Ki a ládikájában, ki a zsebében, ki a szívében. Ez a szív dobbant meg minden magyarban, aki magyarul érezni tud, amikor a menekülők vonata megérkezik s szívünk, vérünk magyarjai, székelyei onnan Erdélyből hozzánk, Komáromba és Komárom megyébe jönnek. Fogadjuk őket, mintha hívott vendégeink volnának, érezzék úgy magukat, mintha otthonukban volnának. Osszuk meg velük hajlékunkat s kenyerünket, s érezzék mindenütt a szívünk melegségét, s lássák, hogyan becsüli meg a magyar a magyart. Gazdagok és szegények azok, akiket vendégekül fogadunk, s a szegények teljesen a mi támogatásunkra, a mi nemes jószívünkre szorulnak. Most is erre a kötelességteljesítésre hívjuk fel a jószivek, komáromiak figyelmét, s adakozásra szólítjuk fel a város és e vármegye lakosságát. Adjon mindenki annyit, amennyit csak tud s reméljük, hogy a bizonyítvány, amit magunkról kiállítunk, nem a szegénységünkről tanúskodik. A gyűjtést a Komáromi Újság is megnyitja. A hozzánk érkező adományokat, amelyek nem valamely határozott, más rendeltetéssel érkeznek, nyomban ki fogjuk szolgáltatni a hatóságoknak. Az adakozók névsorát és az elszámolást folytatólag közölni fogjuk. Komáromi Újság, 1916. szeptember 7. 3. p. 267
